Mintegy 40 éve kezdődött meg az áruház mellett a Konzum (akkori néven MESZÖV) irodaház építése. A pécsiek egy része már az áruház építésekor is megdöbbenve szembesült vele, hogy a helyszínen szanálás címszóval csodás belvárosi épületek tűntek el örökre.
1979 őszén már épült a mai Konzum irodaház, de a Kossuth tér alsó részének átalakítása jóval korábban, a 70-es évek elején elkezdődött. Ahogy a Régi Pécs blog idevágó írásából is kiderül, az idősebb pécsi polgárok szomorúan nézték, miként tűnnek el valóban csodaszép, régi épületek.
A Dunántúli Napló 1972-ben nagy cikkben foglalkozott a Kossuth téri bontásokkal (amit később, a Konzum áruház megnyitásakor, 1976-ban „szanálásnak” tituláltak). A megyei napilap szerint „nem sok sajnálnivaló” akadt ezeken az „öreg házakon”. Az újságcikk arra is kitért, hogy sok épület már repedt volt, az alattuk levő pincerendszer is veszélyeztette azokat (tegyük hozzá, pincerendszerek máshol is vannak Pécsett).
Az első ház, amelyet a Hal tér felől elbontottak, egy lakóépület volt, majd haladtak tovább.
A legszebb épület ugyanakkor egészen biztosan a sarkon, a mai irodaház helyén állt. Az épületet Schlauch Imre tervezte, Bedő, majd Hungária Kávéház néven is üzemelt korábban:
Ahogy a Régi Pécs blog írásában felidézi:
„A Schlauch Imre tervezte Hungária Szálló (és kávéház) épületének minden részletében találhatunk valami szépet. A zárt sarokerkélyét tartó két ókori Atlaszra emlékeztető izmos férfi alak és az erkély ablakát keretező nőalakok finom kidolgozása a régi mesterek keze munkáját dicséri. Az ablakok felett angyalkák, díszes, csipkés párkányok és kis oszlopokat sajnos már csak fényképen láthatjuk.”
Azt a tényt ugyanakkor nem lehet tagadni, hogy a pécsieket valósággal lenyűgözte a Konzum áruház, amely a korban nagyon bőséges áruválasztékot kínált, és még mozgólépcsője is volt – ez akkor különlegességnek számított. (A Konzum áruházról már írtunk korábban, cikkünket ITT lehet elolvasni.) Az ugyanakkor kérdés marad: feltétlenül itt kellett-e megépülnie ennek, elpusztítva néhány szép belvárosi épületet?
Felhasznált forrás: Dunántúli Napló-archívum, Régi Pécs blog