A napokban került sor a szakmai fórumra, melyre a pécsi önkormányzat a város civil szervezeteit hívta össze, hogy azok még egyszer véleményezhessék a civil koncepció végleges tervezetét. Az egyeztetésen résztvevő csoportok vezetői jó élményekkel távoztak, mint az cikkünkből kiderül.
A következő, december 14-i közgyűlésen tárgyalhatja a testület a koncepciót, melyen két és fél éve dolgozik együtt több szervezet – legtöbbet talán a koordinációt magára vállaló Nevelők Háza Egyesület – és az önkormányzat. Amint azt már megírtuk, a kezdeményezés célja, hogy a civil szférában megmutatkozó kapacitásokat a városvezetés a jövőben hatékonyabban tudja kiaknázni a pécsiek érdekében.
Mint azt Pataki Veronika, a People First Pécs – fogyatékossággal élők teljesértékű életvitelét támogató és őket a többségi társadalomnak bemutató – egyesület elnöke elmondta, szerinte a koncepció kidolgozásának folyamata nagyon reménykeltő esemény, melyre nagy szükség volt egyrészt, hogy az önkormányzat számára kiderüljön, milyen tevékenységeket végeznek a helyi civilek, másrészt pedig arra is fény derüljön, mely terheket tudják levenni a városvezetés válláról.
„Azt hiszem ez a legfontosabb: a civilek segítségére tudnak lenni az önkormányzatnak, és fordítva”
– fogalmazott, majd ki is fejtette, hogy a városvezetés azért jár jól, ha együttműködik az egyesületekkel, mert azok gyorsak és hatékonyak: azonnal tudnak reagálni társadalmi változásokra, közvetlenül érik el a célcsoportjaikat, akiket ráadásul más szempontok szerint találnak meg.
– Hatalmas munka volt, amit a Nevelők Háza Egyesület vállalt, az eredeti koncepciót az összes Pécsett működő, összesen 609 civil szervezetnek kiküldték. Aki úgy érezte, hogy hozzá tud és akar tenni, az részt vett az egyeztetéseken, amiknek az eredménye volt a kvázi végleges változat, amit aztán megint véleményezhettünk. Örömteli, hogy azt láttuk, a javaslataink egytől egyig be is kerültek. Nagyon szimpatikus, ahogy az önkormányzat hozzáállt ehhez az egészhez, hagyta, hogy a civil koncepciót valóban a civilek formálják, illetve a megbeszélések is szakmaiak voltak, a politika nem kapott szerepet. Pécsett sok és nagyon aktív szervezet van, akik a napokban megtartott fórumon még jobban megismerték egymást.
A városvezetés ígéretet tett arra is a fórumon, hogy ez a javaslat nem fog akkor sem a fiók aljára kerülni, ha átment a közgyűlésen.
A mi dolgunk pedig, hogy ezt tényleg ne hagyjuk. A cél, hogy ez ne csak egy példaértékűen kidolgozott, hanem példaértékűen megvalósított civil koncepció legyen, mert ezzel nagy lépést tennénk afelé, hogy Pécset még példaértékűbb várossá tegyük – vélekedett Pataki Veronika.
Azt is elárulta, többször hiába indítványozták már, hogy legyen Pécsett fogyatékosságügyi kerekasztal, de ez most a civil koncepcióba végre bekerülhetett, esélyegyenlőségi-szociális munkacsoport név alatt. Emellett kiemelte, hogy valamilyen civil koordinációs intézmény is kialakul a tervek szerint, aminek az lenne a lényege, hogy gördülékenyebb és gyorsabb kapcsolattartást eredményezzen az önkormányzat és a civilek között.
– Fontos, hogy a fórumot megelőzte egy hosszú, szakmai egyeztetés. Környezetvédelmi szervezetként minket is bevontak a projektbe, lehetett véleményezni a koncepciót, illetve ötleteket vártak, amiket be is építettek. Azt gondolom, a civilek részéről nagy munka volt, hiszen összegyűjtötték azokat az adatokat, melyekkel a városban működő legkülönbözőbb szervezetek tevékenységét leírják, amire eddig nem volt lehetőség és példa. Maga az ötlet is újszerű, illetve az is, hogy az önkormányzat nyitottan, partnerként kezelt minket. Tettünk több javaslatot, amiket meg is fogadtak: például kértük annak a rendezését, hogy a városi ingatlanokat milyen keretek között használhatják a civilek. Továbbá felvetettük, hogy mikor pályázatot írnak ki, ne mindig csak egy-egy programra lehessen támogatást lehívni. Azt gondolom, hogy ez valaminek a kezdete. Az lesz igazán érdekes, mikor meglátjuk, hogyan tud tényleg az együttműködésekben megjelenni a tervezet. Sok olyan eleme van, ami igen korszerű: például, hogy a város kommunikációs csatornáit is a civilek rendelkezésére bocsájtják. Szerintem ugyanis nem mindig pénz kérdése, hogy segíteni tudjanak minket, néha a kapcsolati rendszerre nagyobb szükség van – mondta el lapunknak Borsós Zsófia, az elsősorban fenntarthatósággal és környezetvédelemmel foglalkozó Zöld-Híd Alapítvány szakmai vezetője és környezeti nevelője.
