Másodfokon tárgyalta a Pécsi Ítélőtábla Szabó Loránd, Dombóvár sikkasztással, hivatali visszaéléssel és vesztegetéssel vádolt független polgármesterének ügyét kedden, a határozatot június 30-án hirdetik ki.
A táblabíróság Makai Lajos vezette tanácsa előtt megtartott perbeszédekben az ügyész a politikus korábbi részfelmentése ellen és az elsőfokú ítélet súlyosítása mellett érvelt, a védelem pedig a polgármester felmentésére tett indítványt. Szabó Loránd az utolsó szó jogán azt mondta: nem követett el bűncselekményt.
A büntetőtanács ezután a tárgyalást június 30-ra, határozathirdetésre elnapolta.
Az első fokon eljáró Tolna Megyei Bíróság az idén januárban hivatali visszaélésben bűnösnek mondta ki és pénzbüntetésre ítélte, a sikkasztás és a vesztegetés vádja alól azonban bűncselekmény hiányában felmentette Szabó Lorándot. A bíróság 750 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a vádlottra azzal a kikötéssel, hogy ha nem fizeti ki, a büntetés 300 napi fogházbüntetésre változtatható.
A vád szerint a most 43 éves politikus 2003-ban és 2004-ben három alkalommal képviselő-testületi felhatalmazás nélkül adott megbízást arra, hogy a város önkormányzata több mint 200 millió forintot utaljon át a részben önkormányzati tulajdonú Gunaras Rt.-nek, valamint a Kapos Innovációs és Transzferközpont Kht.-nak pályázati önerő igazolása érdekében. A pénzt a cégek visszautalták, így nem keletkezett kára az önkormányzatnak.
A Tolna Megyei Bíróság álláspontja szerint a vádlott cselekményével nem valósította meg a sikkasztás bűntettét, mert az önkormányzat érdekében eljárva adott utasítást a pénzek átutalására. Dombóvárt sem érte vagyoni hátrány, a gazdasági társaságok ugyanis a számlán jelentkező összegek banki igazolása után a pénzt azonnal visszautalták.
A vesztegetést és a hivatali visszaélést az ügyészség szerint Szabó Loránd azzal követte el, hogy 2008. márciusban egy fideszes önkormányzati képviselőnek 2 millió forintot küldött, és egy havi 100 ezer forintos jövedelemmel járó tanácsnoki állást ajánlott azért, hogy álljon el egy ellene indított rágalmazási pertől és 5 millió forint kártérítési igényétől.
A pénz átadása is megtörtént, míg a tanácsnoki állásra vonatkozó előterjesztést a képviselő-testület nem fogadta el.
A megyei bíróság álláspontja szerint a vádlott ezzel a cselekményével vesztegetést nem, de hivatali visszaélést elkövetett.
A vesztegetés vádjával kapcsolatban Kovács János bíró akkor rámutatott arra: a magánvádas eljárásban a magánvádló gyakorolhatja a feljelentés visszavonásának jogát, a jóvátételre irányuló megállapodás, az ahhoz vezető egyezkedés nem tekinthető jogellenesnek.
Utalt arra, hogy a vád szerinti vesztegetés akkor állapítható meg, ha a kötelesség vagy jog nem gyakorlásának fejében adott előny jogtalan; az önkormányzati képviselőnek küldött 2 millió forint nem tekinthető ilyennek.
