Mindezt a Szabad Pécsnek nyilatkozta dr. Lovász István.
Nem kis port kavart a helyi politikában Péterffy Attila döntése, aki a veszélyhelyzetben rá ruházott jogkörrel élve alpolgármesterré nevezte ki Nyőgéri Lajos MSZP-s képviselőt.
A várost vezető városházi koalíció pártjainak ernyőszervezete, a Mindenki Pécsért Egyesület elnöksége mai közleményében például azt írja:
„Mérvadó jogértelmezések szerint a pécsi polgármester visszaélt a szükségállapot által ráruházott egyszemélyű döntési jogával, mert ez az intézkedése nem a válság enyhítésére szolgál. Ezért arra szólítjuk fel Péterffy Attila polgármester urat, hogy a rendkívüli állapot megszűnése utáni első közgyűlésen bocsássa szavazásra a harmadik alpolgármesteri státusz létrehozását és csak akkor kezdeményezze a státusz betöltését, ha azt a közgyűlés minősített többséggel elfogadja.”
A Szabad Pécs megkérdezte dr. Lovász Istvánt, Pécs jegyzőjét, hogy jogszerű-e ez a döntés, és hogy utólag, a veszélyhelyzet elmúltával kell-e szavazásra bocsátani a kinevezést a közgyűlésben.
Dr. Lovász István válaszában azt írta a Szabad Pécsnek, hogy
- veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét a polgármester gyakorolja az ott megjelölt kivétellel.
- sem a képviselő-testület, sem a bizottságok ülésének összehívására nincs lehetőség.
- A képviselő-testület valamennyi hatáskörét a polgármester gyakorolja, a képviselő-testületnek veszélyhelyzetben nincs döntési jogköre.
- Veszélyhelyzet idején az önkormányzati hatásköröket külön törvény alapján a polgármester gyakorolja. Ebben a minőségében meghozott döntése nem veszti érvényét a különleges jogrend megszűntével.
- A polgármester döntését utólag nem kell a képviselőtestülettel jóváhagyatni, az enélkül is joghatályos.
Ugyanakkor a jegyző megjegyezte, hogy a képviselő-testület, a polgármester, a bizottság által átruházott hatáskörben hozott döntéseket lényegében korlátozás nélkül bármikor felülvizsgálhatja, megváltoztathatja. Ez a jog természetesen a veszélyhelyzet megszűnését követően rendelkezésre áll.
A jegyző nem beszélt róla, de tény, hogy 2020. március 27-én a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség közös állásfoglalást tett közzé, amelyben számos kérdést válaszoltak meg a veszélyhelyzetben hozott polgármesteri döntésekkel kapcsolatban. Ezek közül az egyik az, hogy „a polgármester kizárólag abban az esetben választhat alpolgármestert, ha a veszélyhelyzetet megelőzően nem töltötték be ezt a tisztséget”.
Nagyon úgy tűnik, hogy a veszélyhelyzet megszűnése utáni első közgyűlésnek már most megvan a legfőbb, és legtöbb vitát hozó témája. A tét: a városvezető koalíció egysége.