A pécsi Merle Szilvia nagy állatbarát, sőt madármentő is: bármilyen madarat talál, például a fészkéből kipottyant cinegét vagy fecskét, hazaviszi, ápolja, felneveli fia segítségével. Ha kell, órákig vadásznak legyekre kedvenceik számára, akár tízpercenként madáretetést iktatnak be. Merle Szilvia nemrég egy állatmenhely önkéntese lett, onnan is kap fiókákat nevelésre.
A pécsi család eddig 4 galambot, 2 cinegét és a pécsi állatmenhely által közvetített 2 fecskét fogadott be kopasz kiscsibeként lakásába, mostanra pedig már mindegyik fióka felcseperedett és visszatért a természetbe. Nagyjából mindegyik állat egy-egy hónapig lakott náluk, ami nem kis feladat elé állította az anyukát és fiát.
A cinegéknek például túróból, sárgarépából, tojásból, petrezselyemből és sajtból készítettek eledelt. Volt azonban arra is példa, hogy órákig legyekre és pókokra „vadásztak”, hogy legyen mit enni adni a kis kedvenceknek, hiszen az állatoknak is fontos a változatos táplálkozás, nem elég nekik a boltban kapható lisztkukac.
– Volt, hogy szabadságot vettem ki, hogy legyen időm a fiókákra, de a fiam is rengeteget segített, a nyári szünetben például végig ő volt otthon a kis jószágokkal, amíg én dolgoztam. A madarak felnevelése embert próbáló feladat, a fiókákat az első napokban tízpercenként etettük, ami úgy 200-400 etetést jelent. Vagyis egész napos elfoglaltságot jelentenek, egy percig sincsenek felügyelet nélkül – mesélte lapunknak Merle Szilvia, akinek ugyan nincsen szakirányú végzettsége, az interneten azonban rengeteget olvas, utánanéz a különböző fajok etetésének, gondozásának. Sőt, ha például beteg állatot talál, akkor állatorvossal is konzultál természetesen.
Hogy miért éppen madarakat ment a pécsi nő, arra nincsen semmilyen különös indok. Ha más állatot találna, állítása szerint azt is hazavinné.
– Eddig azért kismadarakkal foglalkoztam, mert egész egyszerűen ezekre találtam rá, pontosabban a kutyák bukkantak rájuk, mert olyan picik voltak, hogy én nem is vettem volna őket észre. Ha kutyáról, macskáról, sünről, bármilyen más bajba jutott állatról lenne szó, azt is hazavinném, és megpróbálnék segíteni rajta. Ezért örülök annak, hogy nemsokára kertes házba költözünk, úgy még több hely lesz nekik – fejtette ki. Elmondta, azért jelentkezett önkéntesnek az állatmenhelyhez, mert egyszerűen örömet okoz számára, hogy fel tud nevelni egy ilyen pici élőlényt, és szerinte nem egyedülálló, amit csinál, biztos benne, hogy rajtuk kívül sokan mások is mentenek fiókákat.
A madárbarát anya-fia páros hihetetlen trükköket is bevetett már, hogy védencei minél komfortosabban érezhessék magukat náluk: az internetmegosztó routert használták például a kismadarak melegen tartására. Ezt a praktikát sok másik mellett az interneten olvasták.
– Nem tartom bezárva a madarakat, a lakásban szabadon mozoghatnak, sőt akár ki is repülhetnek az ablakon, ha akarnak. Aztán vagy visszajönnek még egy kicsit, vagy azonnal beilleszkednek a természetbe. A cinegéim például nagyon ragaszkodtak hozzám, kiszálltak az ablakon, de ha hívtam őket, visszajöttek – mesélte Merle Szilvia. Nemrég a pécsi család lakásából is – szó szerint – kirepültek az utolsó kismadarak.
Tervei szerint a madárbarát hölgy nemsokára családi házba költözik, ahol jóval több helyet tud majd biztosítani, és tavasztól még több árván maradt fiókát nevelhet fel.
A Merle Szilvia által küldött videókon jól látszik, hogy a madarak a ház urai, akár át is rendezhetik a polcokat, ha úgy tartja kedvük:
