Bár az országos média napról napra arról számol be, hogy az államilag támogatott felsőoktatási helyek szűkítése és az álláskeresési nehézségek miatt fiatalok tömegei hagyják majd el az országot, a pécsi helyzet nem ezt mutatja.
Az érettségi időszakában több híradás is arról szólt, hogy tízezrével hagyják majd el a végzősök hazánkat. Okként a hátrányosabb továbbtanulási lehetőségek, a magyar munkaerőpiac és a fizetések nem megfelelő szintje hangzott el.
Nem eszik azonban ilyen forrón a kását pécsi tapasztalataink szerint. Munkatársunk több középiskola vezetőjétől, osztályfőnökétől is azt tudakolta, milyen jeleket tapasztalnak a fiatalok jövőjével kapcsolatban, számítanak-e tömeges elvándorlásra, illetve érzik-e, hogy sokan nem tudják folytatni tanulmányaikat. Három végzős diákot három különböző iskolából is felkértünk, számoljon be tapasztalatairól, s mondja el, barátai, ismerősei milyen jövőt terveznek maguknak.
Budán György, a Kodály Gimnázium végzős diákja azt mondta, ismeretségi köréből többen, de még mindig az erős kisebbség, s főként a fiúk gondolkodnak külföldi munkavállalásban. A távozni szándékozók nagy része egy-két esztendőre menne ki, hogy némi pénzt félretegyen.
Kaufmann Dorottya, a Szent Mór Iskolaközpont tanulója azt mondta, ismeretségi körében eleddig alig merült fel az elvándorlás. Olyat ugyan ismer, aki elmegy az országból, ám elsősorban továbbtanulási vagy nyelvtanulási szándékból. Véleménye szerint a legtöbben itthon próbálnak érvényesülni, s a megemelt keretszámok miatt ehhez vállalják a költségtérítést is.
Katits Benedikta szerint közel sem olyan borús a kép, mint ahogy azt a bulvármédia lefestette. Elmondta ugyanakkor: ismer pár embert, aki még nem tudja, mit akar, s ötlet szintjén foglalkozik a külföldi munkavállalással. Többen a megvalósítás szakaszában visszalépnek a külföldre hurcolkodástól – mondta.
Zalay Szabolcs, a Leőwey Klára Gimnázium igazgatója úgy véli, mivel magas minőségű az iskolában az oktatás, a legtöbben be tudtak kerülni az egyetemekre tanulóik közül. Egy természetes folyamatról számolt csak be, amely azt mutatja, hogy nyelvi képzéseiknek hála, többen francia és német egyetemekre mennek, a diákok nagyobbik hányada azonban itthon marad.
Az Árpád Fejedelem Gimnázium vezetője, Takáts Laura arról számolt be, hogy a végzősök többsége családi segítséggel vagy diákhitellel eredeti elképzeléseit megvalósítva főiskolán, egyetemen szeretné folytatni tanulmányait. Ő ugyanakkor már megfigyelte, hogy többen foglalkoznak a külföldi munkavállalás gondolatával, mint az elmúlt években. E tanulók száma sem jelentős ugyanakkor, tette hozzá, hiszen messze a kisebbséget képviselik ők.
A kereskedelmi, idegenforgalmi és vendéglátóipari szakközépiskola egyik végzős idegenforgalmi osztályának osztályfőnöke, Varga-Pál Tünde is azt mondta, hogy a tanulók fele egyetemen folytatja, másik fele pedig a technikusi képzést választva marad az intézményben. Az elvándorlás természetesen a vendéglátósokat érinti az intézményben, ám az ő szakmájuk rendkívül piacképes külföldön.
Amrein György, a Zipernowsky szakközépiskola igazgatója azt mondta, a műszaki végzettségűek szakmájára nagy szükség van Magyarországon is, ráadásul az egyetem is több, államilag finanszírozott helyet biztosít a műszaki szakon tanulóknak.
Hozzátette ugyanakkor: azok az érettségizők közül, akik a technikusi képzést választva maradnak még egy évet az intézményben, többen fontolgatják, hogy megpróbálkoznak külföldi munkavállalással is.
