A Pécsi Tudományegyetem az elmúlt 8 és fél hónap folyamán különböző orvosi kutatásait hangolta össze annak érdekében, hogy a jelenleg kórházi ápolást igénylő betegségekben szenvedők egy része biztonságosan átvezethető legyen az otthoni ápolás területére. Negyven önkéntes beteg bevonásával egy hónapos mozgásprogram hatásait vizsgálta a több mint hetven főből álló kutatócsoport. Az alkalmazott komplex mozgásprogram javította a betegek életszemléletét, a hétköznapi életben tapasztalt fizikai funkcióit.
A modern társadalmakban egyre elterjedtebb ülő életmód hátrányos egészségügyi következményei egyre nyilvánvalóbbá válnak nemcsak az orvos- és tudóstársadalom számára, hanem a hétköznapi életben is. A WHO (World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet) adatai szerint a fizikai inaktivitás által kiváltott betegségek a negyedik helyen állnak a vezető halálokok között a Földön, különösen igaz ez a modern társadalmakra. A szív- és érrendszeri betegségek, így például a magas vérnyomás az első helyen állnak ugyanezen a listán. E betegségek jelentős része éppen az inaktivitás következményeként alakul ki. Emiatt az utóbbi években jelentős szemléletváltozás tanúi lehetünk a szív- és érrendszeri betegségek elleni küzdelemben, melyben a megelőzés kap egyre nagyobb szerepet. Ennek fő eleme az életmódváltás, és elsődlegesen a rendszeres fizikai aktivitás iránti igény kialakítása. Ezen a piacon jelentős szerep jut az egészséggel kapcsolatos mozgásprogramoknak, teljesítményjavító applikációknak. Az e-health (e-egészségügy) típusú fejlesztések, kutatások hazánkban is egyre népszerűbbek.
Tóth Kálmán professzor, a kutatás egyik vezetője, a Pécsi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyese elmondta: „Komplex, interdiszciplináris kutatásunk fő célja volt megmutatni, hogy magas rizikójú, kardiovaszkuláris betegségben szenvedő kezelt betegek esetében is tapasztalható javulás a tréning program során a különböző orvosi, biológiai mutatókban, s ezek már rövidtávon is megnyilvánulnak a betegek életminőségében. Cél egy olyan rendszer kialakítása, amely megmutatja, hogy mely kórképekhez léteznek olyan fiziológiai tényezők és biomarkerek, melyek mérése rutinszerűen lehetséges, és amelyek összessége elégséges lesz az otthoni megelőzés, biztonságos rehabilitáció monitorozásához” – tette hozzá a professzor.
Negyven önkéntes beteg bevonásával egy hónapos mozgásprogram hatásait vizsgálta a több mint hetven főből álló kutatócsoport. A mozgásprogram heti 2×45 perc csoportos, irányított gyógytornából, és 2x kb. 45 perc irányított sétaprogramból állt. Emellett a betegek otthon is igyekeztek aktívabb életmódot folytatni. Aktivitási szintjüket különböző aktivitásmérőkkel, lépésszámlálókkal monitorozták. A szívműködés monitorozására transztelefonikus EKG-t vettek igénybe. A program elején, valamint négy hét elteltével számos vizsgálaton estek át, a terheléses EKG vizsgálattól a laboratóriumi vérkép-elemzésen át az erek aktuális állapotáig minden apró részletre kiterjedően.
Ennek eredményeként kiderült, hogy a mozgásprogram javította a betegek életszemléletét, a hétköznapi életben tapasztalt fizikai funkcióit. A kutatás társadalomtudományos aspektusát az internetes egészségszolgáltatások hazai vizsgálata adta, melyet a PTE Közgazdaságtudományi Kara végzett. Ennek keretében elsősorban a hazai népesség fogyasztási szokásaira kérdeztek rá a kutatók. Cél volt az egészség területéhez kapcsolódó trendek feltárása és bemutatása, szűkítve a kutatást a kardiovaszkuláris betegségek otthoni rehabilitációjához kapcsolódó témakörre. Az ún. „trendspotting” kutatás célja a nemzetközi és hazai piacokon megfigyelhető, már alkalmazott, előremutató jó példák, bevált piaci megoldások bemutatása volt.
A négyhetes életmód- és mozgásprogram végén a visszamérésekkor valamennyi vizsgált paraméter esetében találtak változást, amely – a rövid időtartamnak megfelelően – kismértékű, de többnyire jól láthatóan pozitív irányba mutat. A nyert adatok jelentősége igen nagy, mivel az életmódváltó programok véghezvitele erős motivációt kíván az addig ülő életmódot folytató emberektől. Az adatok pontos ismerete segíti a szakembereket a célközönség meggyőzésében és programban tartásában, másrészt a pályázat eredeti céljának megfelelően komplex eljárási rend kezd körvonalazódni a hazai prevenció, rehabilitáció korszerűbbé és költséghatékonyabbá tételének érdekében.
A Pécsi Tudományegyetem kutatói a több hónapos együttműködés eredményeként létrehoztak egy nagy létszámú interdiszciplináris kutatócsoportot, akik a továbbiakban is együtt kívánnak dolgozni a hasonló, komoly jelentőséggel bíró vizsgálatok megvalósításában.
kutatásokat a 2015. december 15-én záruló „E-health fejlesztéseket megalapozó kardiológiai, diagnosztikai, genetikai kutatások ösztönzése a Pécsi Tudományegyetemen” című projekt (TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0009) támogatta.
