Tanúként hallgatta ki a Pécsi Törvényszék Mayer Mihály volt pécsi püspököt a W. Gyula egyházmegyei vagyonkezelő ügyében folyó büntetőperben. Mayer azt mondta, nem volt részletes betekintése az egyházmegyénél folyó pénzügyekbe.
Tanúk kihallgatásával folytatódott hétfőn a volt egyházmegyei vagyonkezelő ügyében folyó per a Pécsi Törvényszéken. W. Gyula ellen jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és a számvitel rendjének megsértése miatt emeltek vádat tavaly.
Mayer Mihály a Pécsi Egyházmegye éléről röviddel azt követően mondott le, hogy W. Gyula egyházi vagyonkezelő ügyében nyomozás indult. Hétfőn őt is tanúként hallgatta meg a törvényszék Bencze Beáta vezette tanácsa.
A volt püspök vallomásában tagadta, hogy tudott volna a vádiratban felsorolt visszaélésekről. Mint mondta, nem látott bele olyan részletességgel az egyházmegye, annak alapítványának és cégének működésébe, gazdasági ügyeibe, hogy ezeket észre tudja venni.
W. Gyula kinevezésével kapcsolatban elmondta: általában a püspökök papokat kérnek fel a vagyonkezelői feladatok ellátására, s ő is megbízható embert keresett e célra W. Gyula kiválasztása előtt. Mint mondta, tisztában volt vele, hogy a vádlottnak nincsen pénzügyi, gazdasági végzettsége, de úgy gondolta annak tudatában, ahogy tárgyalt a kivitelezőkkel, bankokkal, hogy alkalmas a feladatra.
Mayer azt mondta, ő maga nem látott bele sem az egyházmegye, sem a vádlott által vezetett, az egyházmegye tulajdonában álló Fény Kft. pénzügyeibe, nem fért hozzá a számlákhoz. Hangsúlyozta: megbízott a vagyonkezelőben, de saját szemével is meggyőződött róla, hogy „jól mennek a dolgok”.
Mind az ügyész, mind a bíró többször is kérdőre vonták a volt püspököt, hogy tudott-e bizonyos, a vádiratban bemutatott törvénytelenségekről, arról, hogy az egyházmegyénél nem tartották be a számviteli rendet. Mayer Mihály azt mondta, „protokoll dolgokkal, bérmálásokkal foglalkozott, nem töprengett anyagi dolgokon”. Hozzátette: a beosztottak intézték a pénzügyeket, neki ideje sem lett volna arra, hogy pénzügyi szabályokkal foglalkozzon.
A W. Gyula és közte lévő kapcsolatot úgy jellemezte, hogy gyakran tartottak munkaebédeket, s legtöbbször ezeken az informális megbeszéléseken kerültek szóba az egyházmegye pénzügyei, a Fény Kft.-vel kapcsolatos ügyek. Ezeken a beszélgetéseken azonban neki úgy tűnt, hogy minden rendben van. A Fény Kft. működésével kapcsolatban például minden évben volt hivatalos beszámoló is, ezek pedig szintén megnyugtatóak voltak.
A bíróság további tanúkat hallgatott meg hétfőn, ítélethirdetés egy későbbi tárgyalási napon várható csak.
A szabadlábon védekező W. Gyula ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás és a számvitel rendjének megsértése miatt emeltek vádat.
A vádirat szerint az egyházmegye vagyonkezelői feladatait 1994 és 2010 között ellátó vezető tehető felelőssé a kétezres évek közepétől valótlan tartalmú elszámolási okiratok benyújtásáért, és összesen több mint százmillió forint pénzügyi támogatás jogcímtől eltérő felhasználásáért.
A vád alapján W. Gyula olyanoknak is engedélyezte az adó- és járulékmentes kistérségi támogatás kifizetését, akik erre nem voltak jogosultak. Elmulasztotta a járulékfizetési kötelezettség havonkénti bevallását és teljesítését, így összesen több mint 9 millió forint nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaadói járulékkal rövidítette meg az állami költségvetést.
Az ügyészség a vádlott terhére rója azt is, hogy vagyonkezelői kötelességeit megszegve, 213,5 millió forint vagyoni hátrányt okozott, mert az egyházmegye által bérelt gondozóotthon bérleti díjához képest lényegesen magasabb összeg kifizetéséről rendelkezett a bérbeadó, az általa vezetett Fény Kft. részére.
A Fény Kft. számos, jelentős összegű számláját az egyházmegye fizette ki, a társaság emellett bérbe vette a püspöki pincészetet, bérleti díjat azonban nem fizetett a püspökségnek. Az egyházmegye állta a pincészet felújítással, működtetéssel kapcsolatos költségeinek egy részét is. Mindez újabb több tízmillió forint vagyoni hátrányt eredményezett.
A vád szerint könyvelési hiányosságok, mulasztások miatt követhetetlen volt az egyházmegye költségvetése, és gondok voltak a máriagyűdi vendégház, a W. Gyula kuratóriumi tagságával működő Gaudium Nostrum Alapítvány gazdálkodásával is.
