Nagy kiugrási lehetőséget rejt magában a pécsi Gandhi Gimnázium és a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság példaértékű összefogása.
A pécsi rendőrség Gandhi Gimnáziumban dolgozó tisztjei már több éve tanítják a „belügyi rendészeti ismeretek” című tantárgyat, a főkapitányság pedig több pályaválasztási- és orientációs programot is szervez az iskolában tanuló hátrányos helyzetű roma fiataloknak. De vajon miért?
Déri Ildikó, a Gandhi Gimnázium igazgatója lapunknak elmondta, hogy ugyan nehéz a diákok fejébe látni, nehéz megmondani, hogy milyen jövőképet képzelnek el maguknak, az viszont biztos, hogy a rendőrséggel kialakított szoros kapcsolatuk eredményeképp láthatóan egyre több iskolás kezd érdeklődni a rendőri hivatás iránt.
Ennek az érdeklődésnek az oka az lehet – folytatta az igazgató –, hogy a nehezebb sorsú, hátrányos helyzetű fiatalok olyan kitörési lehetőséget látnak a rendőri pályában, amelynek köszönhetően eddigi, anyagi és szociális bizonytalanságoktól nem mentes életük jobb irányba változhat meg, hiszen ha az ezt a pályát választó diákokat felveszik a rendőrség kötelékébe, az számukra kiszámíthatóbb, anyagilag és a megbecsültséget tekintve is biztosabb életpályát nyit meg.
Erre az iskolában a lehető legtöbbször fel is hívják a diákok figyelmét. Jelenleg évente 2-3 alkalommal rendeznek ugyanis olyan nyílt napokat és programokat, amelyek során a rendőrség különböző – például rendőrkutyás, küzdősportos – bemutatókat tart az iskolában, ezekkel is felcsigázva az iskolások érdeklődését a szakma iránt.
Déri Ildikó kifejtette, hogy a gyerekek lelkesedését mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a heti 1, felsőbb tagozaton pedig heti 2 órában tanított belügyi rendészeti ismeretek tantárgyból az iskolában sokan érettségiznek.
A rendőrszakmát népszerűsítik is, hiszen februárban a rendőrség Területi Kisebbségi Kapcsolattartási Munkacsoportja egy „előfelvételit” tartott az intézményben. Ennek az volt a célja, hogy a rendészeti szakközépiskolába jelentkező gandhisok megismerjék és megtapasztalják a rendőrség által támasztott felvételi követelményeket, a konkrét feladatokat, szituációkat átélve pedig magabiztosabb és eredményesebb felvételiző váljon a diákokból.
A szimulált egészségügyi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatokat, az 50 kérdéses történelmi-állampolgári műveltségi tesztet, valamint a kemény fizikai felmérőt magában foglaló felvételit 17 végzős tanuló próbálta meg teljesíteni. A komoly követelményeknek természetesen nem volt egyszerű megfelelni, ugyanakkor Déri Ildikó elmondta, hogy az iskola egyik növendéke azonban már ezen a próbafelvételin is átment, tehát az igazi felvételi után felvették volna. A többiek pedig így megtudták, hogy mi kell a sikeres teljesítéshez, min kell dolgozniuk a jövőben, ha rendőrök szeretnének lenni.
