Mintegy ezer érdeklődő előtt emlékezett a város az 1848/49-es szabadságharc eseményeire Petőfi Sándor szobránál, a 48-as téren. Az ünnepi műsor során Nagy Csaba, Pécs alpolgármestere mondott beszédet.
Talán az időjárás, a szikrázó napsütés is kedvezett a szabadságharc kitörésének évfordulóján rendezett városi ünnepségnek. Munkatársunk becslése szerint ugyanis mintegy ezer pécsi vett részt a szavalásokkal, a Himnusz és a Szózat eléneklésével, koszorúzással, huszárok felvonulásával tarkított eseményen.
A műsor mellett Nagy Csaba alpolgármester is beszédet tartott. Mint az alpolgármester fogalmazott, az európai forradalmak közül a magyar volt a leggyökeresebb átalakítást kínáló és a legnagyobb tömegbázissal rendelkező, amely a társadalom, a gazdaság és a politika szinte minden alapvető kérdésére választ adott. Hozzátette: csak a magyarság volt képes társadalmi, illetve nemzeti céljai védelmére reguláris fegyveres erőt létrehozni és ezért tarthatott ki a legtovább az európai mozgalmak közül. Leszögezte: a szabadságharc az eltelt másfél évszázad alatt a magyar politikai kultúra viszonyítási pontja lett.
A pécsi eseményekről az alpolgármester azt mondta, amint a forradalom híre eljutott a városba, nyílt ajtók mellett azonnal összeült a város közgyűlése, rögtön kitűzték a nemzeti zászlót a városháza tornyára, s elhatározták, hogy megvitatják a 12 pontot, amelyet rövidesen el is fogadták. Másnap a város főterén Perczel Miklós már a társadalmi egyenlőségről szónokolt – idézte fel a történteket Nagy Csaba.
Az országosan ismert politikusok közül díszpolgári címet kaptak a reformkori küzdelmek legjelentősebb személyiségei, többek között Batthyány Lajos gróf, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Szentkirályi Móric, Teleki László gróf, Széchenyi István gróf, Eötvös József báró, Wesselényi Miklós báró, Pulszky Ferenc, Vörösmarty Mihály, Szemere Bertalan, Perczel Mór, Táncsics Mihály, és Petőfi Sándor – sorolta az alpolgármester.
Nagy Csaba beszédében utalt rá: a polgári politikai rendszer tényleges kiépítése az áprilisi törvények elfogadása után kezdődhetett meg Baranyában. Batthyány Kázmér gróf, a liberálisok helyi vezetője lett az új főispán, akinek beiktatására Pécsen mintegy ötezer ember sereglett össze. A konzervatív megyei tisztviselők helyébe újakat választottak, az új első alispán Majthényi József lett. Mohácson és Pécsen első ízben tartottak szabad önkormányzati és tanácsi választásokat, az új polgármester, a radikális Aidinger Pál korábbi főügyész lett.
Az áprilisi törvényeket követően, így az alpolgármester, Pécs és Baranya számára is megnyílt a polgári államberendezkedés és a társadalom átstrukturálódásának útja, mely a nemzeti önállósággal együtt záloga lett az ország és a térség fejlődésének.
Nagy Csaba zárásként azt mondta, az 1848/49-es szabadságharc minden évben erőt ad ahhoz, hogy higgyünk magunkban. Hozzátette 1848 március 15. az a nap, amelyre minden magyar büszke lehet; az a nap, amely példát mutatott Európának és a világnak. „A magyarok ekkor ugyanis bátran kiálltak céljaikért. Cselekedtek, s felemelték Magyarországot” – fejezte be beszédét az alpolgármester.
A rendezvény második felében pécsi általános és középiskolai hallgatók szavaltak, majd a koszorúk elhelyezését követően Pécsi Huszár Egyesület tagjai a Lánc utcai rendelőintézet előtti füves területen tartottak bemutatót.
Stúdióbeszélgetés 1848-ról Tillai Gáborral:
