Két újabb 1956 utáni, a forradalom megtorlásának szándékával lefolytatott koncepciós perben mondta ki az ítéletek semmisségét a Kúria kedden.
Egy pécsi, illetve egy nyíregyházi ügyben fordult a Kúriához a Legfőbb Ügyészség a semmisségi igazolások kiadása érdekében, amelynek célja, hogy az utókor valóban úgy tekintsen ezekre az elítélésekre, mintha meg se történtek volna.
A pécsi ügy 8 vádlottja közül a forradalom idején volt 15, 17 és 18 éves is. Ez a per a Mecseki láthatatlanokról szólt, amelynek tagjai a november 4-ei szovjet bevonulás után többször is fegyverrel szálltak szembe az idegen megszállók hadseregével.
A nyíregyházi ügyben 1957-1958-ban 10 vádlott ellen folytatták le az eljárást. A vádpontok között szerepelt tüntetés, polgárőrség, illetve pártok szervezése, szobordöntés, börtönből szabadítás, a posta, a rendőrség, a vasút, a sajtó feletti ellenőrzés átvétele, kapcsolatfelvétel más forradalmi csoportokkal.
A cselekmények jobbára erőszakmentesek voltak, és a forradalom céljával, eszmeiségével összhangban álltak. Az akkori ügyészség azonban részben népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, részben különféle köztörvényes bűncselekmények miatt emelt vádat.
A nyíregyházi ügyben két, a pécsi ügyben egy személyt ítéltek halálra és végeztek ki 1958 tavaszán, sokakat pedig súlyos börtönbüntetéssel és vagyonelkobzással sújtottak.
A Kúria a 2016-os semmisségi törvénymódosítás óta a 14 legfőbb ügyészségi indítvány alapján összesen 58 személy ügyében járt el. Az első ezek közül az 1958-ban halálra ítélt és kivégzett Nagy Imre miniszterelnök és társai ügyében kiadott semmiségi igazolás volt tavaly ősszel.
