A Tanuló Város címet Pécs 2017-ben nyerte el az oktatás és az élethosszig tartó tanulás területein tapasztalható kimagasló fejlődés elismeréseként. A vármegyeszékhely a Tanuló Városok UNESCO Globális Hálózatának tagjaként azóta is sokat tesz, hogy minél szélesebb körnek mutassa meg az ismeretszerzés örömét és hasznosságát.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) mellett városunkban számos más olyan szervezet működik, amelyek munkája arra összpontosul, hogyan lehet életkortól függetlenül fejleszteni az egyének és a közösségek készségeit. Tevékenységük széleskörű, gyakorlatilag minden beletartozik, ami kapcsolódik a tanuláshoz, az ismeretterjesztéshez a szociális kompetenciák erősítésétől kezdve a környezettudatos magatartásig.
Ha pedig Pécsen ilyen, sokan gondolják úgy, hogy a tanuló város koncepció egy valódi ügy lehet, miért ne köteleződnénk el emellett látványosabban, miért ne mondhatnánk azt, hogy ez egy érték? Ahogy Németh Balázs, a PTE docense, az UNESCO Global Learning programjának rektori megbízottja mondta, ez volt az a gondolat, amelyen elindulva az az önkormányzat az egyetemmel együttműködve megpályázta a 2017. évre kiírt Tanuló Város díjat.
Pécs azóta is biztos tagja a globális hálózatnak a magyarországi települések közül egyedüliként. Egy ideig még Kaposvár viselte a címet, Szombathely pedig még friss tag, februárban került csak a tanuló városok közé. Az UNESCO kitüntetés lehetőséget ad arra, hogy Pécs megismerje más települések jó példáit, és azokból ötleteket merítsen. Ugyanakkor biztosítja azt is, hogy minél szélesebb kör megismerhessen olyan oktatási formákat, amelyekről keveset tudunk – mint például a múzeumban zajló tanulás vagy a zenei nevelés.
– A program csúcsrendezvénye az évente megrendezett Tanuló Város Fesztivál – emelte ki Németh Balázs. – Mintegy 80 szervezet vesz rajta részt több mint 100 programmal, ami több ezer embert mozgat meg. Már készülünk a nyolcadik fesztiválra, amit szeptember harmadik hetében rendezünk meg. A középpontban idén a zöld és fenntartható város lesz. Igyekszünk majd érthető, a lakosság életét jelentős mértékben befolyásoló kérdések köré formálva megmutatni és megbeszélni, mit tehetünk a fenntarthatóságért.
A PTE docense szerint a programsorozat azért tudta sikeresen túlélni akár a koronavírus-járványt, akár az elmúlt évek gazdasági helyzet hullámzását, mert arra épül, amit az emberek szeretnének csinálni. A fesztivált a Civil Közösségek Háza koordinálja, ami eleve több civil szervezetet fog össze, akik mind beleszólhatnak a koncepcióba. Nem lehet megmondani, mit és hogyan kell csinálni, ez folyamatosan fejlődik a megszerzett tapasztalatok tükrében.
A program fő célját azonban nem tévesztik szem elől, vagyis azt, hogy a tanulásról pozitív képet alakítsanak ki, amely szerint az ismeretszerzés hasznos, élményszerű időtöltés is lehet. Az embereket arra próbálják ösztönözni, hogy minél tovább és azt tanulják, amit szeretnének, aminek szerintük értelme van.
