Az idei évben eddig jelentős károkat okoztak a városba tévedt – vagy már régóta Pécsen élő városiasodott – vadállatok. Legutóbb Tüskésréten randalíroztak és pusztítottak vaddisznók, amelyekre kilövési engedélyt is kaptak a vadászok. Az önkormányzat most intézkedési tervet dolgoz ki annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkentse a különböző állatfajok által okozott károkat.
A város környezetvédelmi alapja az idei esztendőben mintegy 53 millió forint felett rendelkezik, amely összegből egyebek mellett egymillió forintot szánnak a különböző állatfajok – például a városiasodott vadállatok – által okozott problémák megoldására egy intézkedési terv elkészítése révén.
Róka Róbert, a polgármesteri hivatal környezetvédelmi referense szerint azokat az állatokat tekintik városiasodottnak, amelyek a városban található táplálék miatt szoktak be a lakott területekre, vagy már nem csupán táplálékszerzés miatt szoknak be, hanem önálló állományt hoznak létre.
[su_box title=”Egy év múlva elkészül” box_color=”#b4d352″]A tervek szerint jövő nyárra véglegesülő intézkedési terv az önkormányzat Hatósági Főosztályának szakemberei, a területileg illetékes állat-egészségügyi szerv munkatársai, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a kormányhivatal természetvédelmi hatósága és népegészségügyi intézete, az illetékes vadászati hatóság illetékesei, valamint a Misina és a Madártani Egyesület szakemberei közösen készítenek el, amely megfelelő beavatkozási alternatívákat nyújt majd az egyes állatfajok által okozott károk enyhítésére.[/su_box]
– Ilyenek az egyre nagyobb problémát jelentő vaddisznók, varjak, parlagi galambok, de a róka-. aranysakál- és nyestállomány is jelentős Pécsen.
A szakember szerint mindegyik állatfaj más-más jellegű problémát okoz a lakóknak. A vaddisznók főleg a város szélén lévő gyümölcsösökben és kertekben garázdálkodnak, ráadásul betelepedésüket segíti, hogy számos ingatlan lepusztult, „elbozótosodott”, amelyek megfelelő búvóhelyet jelentenek számukra. Ez főleg Tüskésréten okoz problémát, de a Mecsek déli oldalán, a nem vadászott területeken is sok fejtörést adnak.
A varjak az ürülékükkel szennyezik a környezetet, akárcsak a galambok, amelyek azonban sokkal nagyobb létszámban veszélyeztetik egészségünket, ráadásul jóval szaporábbak, mint károgó társaik. A rókák, aranysakálok és kóbor kutyák a szemetes zsákokat bontják meg és hordják szét a hulladékot. A nyestek pedig főleg a kocsitulajdonosokat bosszantják, mivel a motortérben meghúzódva okoznak károkat a villamos vezetékben, de a családi házak szigetelését is sokszor teszik tönkre.
A vaddisznók a Mecsekoldal, Tüskésrét és Pécsbányatelep környékén állomásoznak, a varjak a megyervárosi területeken, a rókák, aranysakálok és kóbor kutyák pedig az egész város területén megjelentek már.
[su_box title=”Íme a német példa” box_color=”#b4d352″]Róka Róbert példát is hozott egy új eljárásra, amelylet Németországban és Ausztriában már sikerrel alkalmaznak a galambállomány csökkentésére. – a leginkább fertőzött nagyvárosok érintett városrészeiben elhelyeztek olyan 100-150 galamb befogadására alkalmas dúcokat, ahová galambokat megfelelő tápanyaggal odaszoktatták. Az odaszokott párok tojója ezekben a dúcokban rakták le a tojásaikat. A dúcok hátulról nyithatóak, ami fontos részben a takarítás szempontjából, de ezeken a nyitható ajtókon keresztül a dúcok gondozásával megbízott szervezet munkatársai a tojásokat el tudják távolítani. Az eltávolított tojások helyett a madarak alá gipszből készült műtojásokat tesznek. A költő madarak a cserét nem veszik észre és tovább ülnek a gipsztojáson. Mivel a nőstény, amíg költ nem termékeny, azért gyakorlatilag két fészekaljnyi szaporulat kimarad a gipsztojásnak köszönhetően.[/su_box]
