Az országgyűlés elnöke, Kövér László mondott köszöntő beszédet azon a konferencián, amelyre pénteken került sor a Művészetek Házában. A Páva Zsolt polgármester ötlete nyomán létrejött egész napos rendezvényen történészek, múzeumi és egyetemi szakemberek tartottak előadásokat.
„Az 1848/1849-es magyar forradalom és szabadságharc vértanúi” címmel megrendezett konferencia előtt Kövér László, az országgyűlés elnöke mondott köszöntő beszédet. Mint azt elmondta, október hatodika azoknak az embereknek az ünnepe, akik hűségesek voltak a magyar szabadság ügyéért. „Mindannyian személyes döntéseket hoztak, s ki is tartottak emellett. (…) Október hatodika a legnagyobb kérdéseket állítja elénk nemzetről és hazáról, kötelességről és becsületről, hűségről és kitartásról, halálról és tartozásról, összetartozásról és az emberi élet értelméről” – így az elnök.
Kövér László azt mondta: a tábornokok hősi halála után nemzetünk minden elesettsége és megalázottsága ellenére jelesre vizsgázott bátorságból, összefogásból és kitartásból; nem sokkal az aradi tragédia után ugyanis a passzív ellenállás meghozta eredményét, Magyarország szabaddá vált.
„Arad példája mindig világított, a legnehezebb időkben is. A provizórium idején, a két világháború, a totális diktatúrák, az elnyomások és az újrakezdések idején. Mindig vannak, akik osztoztak a honvéd tábornokok küldetésében, s ha kellett, akár a sorsában is” – így az elnök.
Kövér László a mai viszonyokkal kapcsolatban megjegyezte: „érdemes napjainkban, amikor ismét egy fájdalmas újrakezdés idejét éljük, újra meg újra felemelnünk a tekintetünket, hogy találkozzunk az aradiak példájával. Miként kell az adott kor parancsa szerint ügyesen és jól, derekasan és állhatatosan, tisztességesen és felelősségteljesen küzdeni a nemzetnünkért”.
Páva Zsolt polgármester, akinek ötlete nyomán jött létre a konferencia, beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendezvény az ünnep, az 1849-es események titkaira kíván rávilágítani, arra, hogy mi vezette a hősöket tettük során.
„Örökletes dilemma, hogy kinek szolgáljunk? Istennek, hazának, császárnak? A katonák mindannyian a császárnak tettek esküt, mégis sokan közülük ezzel szembefordulva a nemzetet választotta. Ez egy olyan lépés volt, amelyre az ember a mai napig nem tud érzelemmentesen tekinteni” – mondta.
A polgármester a konferencia apropójáról megjegyezte: éppen arról szól a rendezvény, hogy mi lehetett ezeknek a döntéseknek a háttere, a mozgatórugója. Hozzátette: bízik benne, hogy az előadások közelebb hozzák az aradi vértanúk tettének megértését.
Udvardy György megyés püspök kiemelte: látszólag az elmúlás, a halál kelti fel a figyelmünket az aradi események kapcsán, mégis az életet ünnepeljük; azt, hogy az odaadott életből élet fakad, a hit megvallásából remény lesz. A vértanúság erényéről szólva elmondta: amikor valaki kész lemondani életéről másokért, kifejezi azt, hogy van egy ember felett álló igazság, van az egyént meghatározó közösségi dimenziója a létnek.
„Akár vallásos meggyőződésből tették tettüket, akár nem, Jézus Krisztus törvényét tették egyértelművé: aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki azonban elveszíti életét érettem, megmenti azt” – mondta az egyházi vezető.
Az egész napos konferencia első előadását Katona Tamás történész tartotta meg, majd még mintegy tucatnyi történész, múzeumi szakember állt ki a Művészetek Háza Fülep Lajos termét színültig megtöltő közönség elé.
