Hack Péter, az SZDSZ egykori ügyvivője és a Hit Gyülekezetének diakónusa is nemmel szavaz október 2-án. Az ELTE tanszékvezetője lapunknak azt is elmondta, hogy milyennek kell lennie Európának, és miről szól a referendum a kényszerbetelepítés ellen.
– Miért szavaz nemmel október 2-án?
– Mindenekelőtt fontosnak tartom, hogy a sorsunkat alapvetően meghatározó kérdésekben a választópolgárok véleményt nyilváníthassanak. Október 2-án az Unió és Magyarország jövőjéről is döntünk. Én a NEM szavazattal arra szavazok, hogy Európa problémáit a szuverén európai nemzetek együttműködésével és nem központi diktátumokkal kell eldönteni.
– Volt SZDSZ-esként nem tűnik ez túlságosan erősnek?
– Tizennégy évvel ezelőtt, 2002-ben léptem ki az SZDSZ-ből, mert úgy láttam, több dolog választ el akkori párttársaimtól, mint ami összetart. Amikor még az SZDSZ-ben politizáltam, akkor is a párt konzervatív liberális szárnyához tartoztam, így a mostani, a nemzeti szuverenitás melletti véleményem nem áll távol saját egykori álláspontomtól.
– Ön szerint miről szól a népszavazás?
– Szerintem a népszavazás során feltett kérdés megválaszolásakor három összefüggő ügyben is véleményt mondhatunk. Az első kérdés, hogy milyen Uniót képzelünk el a jövőben, a második, hogy mit gondolunk az EU-n belül Magyarország jövőjéről, a harmadik, hogy hogyan képzeljük el az EU határait. Az első kérdés kapcsán a NEM szavazattal elutasíthatjuk azt a sokak által kedvelt elképzelést, hogy az EU az eddigieknél erősebb politikai közösséggé, egyfajta Európai Egyesült Államokká váljon. Az EU-nak annak kellene maradnia, ami korábban is volt: szuverén európai nemzetek gazdasági és kulturális közösségének. Magyarországnak fontos helye van egy ilyen közösségben, amelyben a nemzet sorsát és az itt élő emberek sorsát meghatározó döntéseket a szabad és demokratikus választásokon megválasztott országgyűlés tagjai, és nem egy távoli, átláthatatlanul és ellenőrizetlenül működő bürokratikus szervezet hozza. Magyarországnak ezen felül a zsidó-keresztény értékvilág képviselőjeként kell megőriznie nemzeti identitását. A határok kérdésében pedig a népszavazáson kifejezhetjük azt az akaratunkat, hogy Európa belső határai legyenek továbbra is nyitott határok, a külső határok azonban szorosan ellenőrzött határok maradjanak, amelyeken csak a legálisan az EU területére lépő személyek kaphatnak bebocsátást.
– Hogyan kellene, lehetne Ön szerint kezelni a menekültválságot, hiszen az a vád érheti a keresztényeket, hogy éppen a felebarátainkon nem segítenek?
– A jelenlegi helyzet ellehetetleníti a ténylegesen segítségre szoruló menekültek helyzetét, hiszen azok, akiknek az élete veszélyben van olyanokkal érkeznek, akik – embercsempészek közreműködésével – csak jobb életkörülményekre vágynak. A menekültek segítése morális kötelességünk, de a jobb életkörülményekre vágyók befogadása lehetetlen, hiszen jelenleg a világ lakosságának döntő többsége rosszabbul él, mint az európaiak. A menekülteket a gazdasági bevándorlóktól nem Európa szívében kellene különválasztani, hanem az első biztonságos országban, ahova a háború elől menekültek. Az EU-nak ezen országokban kellene fenntartania menekülttáborokat, és ott kellene lefolytatni a menekültstátusz odaítéléséről szóló eljárást. Miután a jogosult megkapja a menekültstátuszt és van olyan ország, amely szívesen befogadja, és biztosít számra szállást és munkahelyet, akkor ez az ország tegye lehetővé, hogy legálisan és biztonságosan odautazzon.
– Arról is beszélt minap egy interjúban, hogy most közelebb vagyunk a háborúhoz, mint 1989-ben voltunk. Vajon Európa nincs már most háborús helyzetben?
– Bizonyos értelemben már most fennáll ez a háborús helyzet, hiszen az Iszlám Állam és más radikális iszlám szervezetek már régen háborút hirdettek a „keresztesek” ellen. Ne legyen illúziónk: ebbe minket európaiakat is beleértenek. A párizsi, brüsszeli, müncheni merényletek már ennek a háborúnak a részét képezik. A népszavazás ilyen értelemben önvédelmi lépés is, hiszen Magyarország biztonsága is függ attól, hogy egyes európai politikusok és az európai elit egy részének hibás helyzetértékelése eredményeként megnyitott határok lényegesen növelik sebezhetőségünket.
– Lehetünk úgy szuverének Európában, hogy tagjai maradunk az Uniónak, hiszen többek között a baloldalon azzal is kampányolnak, hogy a kormány ki akarja vezetni hazánkat az EU-ból?
– Ha az Unió az marad, aminek létrehozták, vagyis gazdasági és kulturális közösség, amelyben a politikai döntések a szuverén államok szintjén születnek, akkor igen. Ha az Európát érő kihívásokra végül olyan globalista megoldás születik, amely az egyes nemzetek szuverenitását radikálisan korlátozná, akkor új helyzet áll elő.
– A népszavazás, a menekültválság kezelésében mit lát a kabinet erényének, eredményének, és mit lát hibának, amit mindenképpen orvosolni kellene?
– Azt a jelenlegi kormányzat kritikusainak is el kell ismerniük, hogy a magyar kabinet jobban felismerte az elmúlt év nyarán megindult migrációs hullám veszélyeit, mint az európai vezetők többsége. Mára már a nyugati közvélemény jelentős része is belátja ezt. Ugyanakkor én hibának látom, hogy a kormány nem tett többet annak érdekében, hogy ebben az ügyben nemzeti egység jöjjön létre.
