Az élet nyomainak kutatása a Marson, valamint Jupiter egyik holdja, az Europé jeges felszíne alatt feltételezett folyékony földalatti óceánjának keresése szerepelhet az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) 2013 és 2022 közötti terveiben.
A Bolygókutatási víziók és űrutazások 2013-2022 címet viselő dokumentumot az amerikai Nemzeti Kutatási Tanács hozta nyilvánosságra. A tanulmányt a NASA és az amerikai Nemzeti Tudományos Alap finanszírozta. A tudósok a robotok küldését preferálják, s elképzeléseikben nem szerepelnek emberrel végrehajtott űrutazások. A lehetséges célpontok között szerepel a „marsi asztrobiológiai felfedező”, azaz a MAX-C (MarsAstrobiology Explorer-Cacher) nevű űreszköz küldése a vörös bolygóra.
A NASA új „marsjárója” hivatott kideríteni, hogy volt-e valaha élet a vörös bolygón, s megismerni a Mars földtani és éghajlati múltját. A MAX-C lesz az elképzelések szerint az első lépés ahhoz, hogy a Marsról talajmintákat szerezzenek.
A dokumentum kitér arra is, hogy a projektet csak abban az esetben célszerű megvalósítani, amennyiben a NASA megoldja 2,5 milliárd dollárból (492,7 milliárd forintból). Amennyiben nem sikerül ennyiből kihozni, az Amerikai Űrkutatási Hivatalnak egyéb opciókat kellene megfontolnia, például űreszköz küldését az Europére, azonban csak akkor, ha ez a misszió kevesebb mint 4,7 milliárd dollárból (8926 milliárd forintból) megvalósítható.
A dokumentum felveti az Uránuszra, a Szaturnusz holdjára, az Enceladusra, valamint a Vénuszra küldendő űreszközök lehetőségét is. Amennyiben a NASA nem rendelkezik elegendő pénzügyi forrásokkal, vagy nem tudja megvalósítani a projekteket a meghatározott költségvetési kereteken belül, akkor kisebb, olcsóbb űrkutatási missziókra kellene összpontosítani – hangsúlyozzák a tudósok.
