Néhány héttel ezelőtt hivatalosan is tizenkét magyar hungarikumot jelöltek ki, s bár a pécsiek örülhetnek annak, hogy a világörökségi helyszíneket beválogatták a körbe, de a Zsolnay porcelánt, vagy éppen a gyárat meg sem említik a nemzeti értékek között.
Önnek van otthon budafoki zománc étkészlete, netán bonyhádi teás csészéje? Bár bizonyára míves termékekről an szó, a szakmabelieken kívül kevesen tudnak róluk. Ezzel szemben a herendi porcelánt jóval többen ismerhetik. A három termékben az a közös, hogy felkerülhettek a nemzeti értékek listájára.
A Zsolnay ezoin, porcelán azonban sehol sincs. Pedig a gyár hatalmas múlttal rendelkezik: 1852-ben alapították, a 19. század végén már a tengerentúlra is termeltek, míg az Osztrák-Magyar Monarchián belül olyan épületek díszítését látta el a pécsi manufaktúra, mint a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a fővárosi Ipartörténeti Múzeum, a kecskeméti Cifrapalota, a fővárosi növénykert Elefántháza, vagy a bécsi Zacherl-gyár.
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. a Magyar Hungarikum Szövetség egyik alapítója is. A szövetségben helyet kapott a Pick szalámigyár, a Béres gyógyszergyár, vagy éppen a Zwack Unicum.
A szövetség vezetője, Birinyi József – aki korábban maga is részt vett a hungarikum törvény megalkotásában – maga sem érti, miképpen került be a nemzeti értékek közé a budafoki zománcáru, míg az autentikusabb Zsolnay porcelán nem. Szerinte a „közfelkiáltásos” hungarikumok közé tartozik a Zsolnay is, hiszen külföldön sokszor Magyarországgal azonosítják, jogilag viszont jelenleg nem az.
A törvény erejénél fogva bizonyos értékeket automatikusan a nemzeti értékek közé sorolnak: így a hagyományos különleges termékeket, vagy a közösségi oltalom alatt álló szeszes italok földrajzi árujelzőit – például a szatmári szilvapálinkát -, az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás alapján például a herendi porcelánt, vagy a közösségi oltalom alatt álló mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőit (makói vöröshagyma tartozik ide).
Birinyi szerint mindezzel azonban a hungarikumok számát nagyon felhígítják, hiszen ugyan a franciáknál 2600 hagyományos, különleges terméket regisztráltak, de ott ennyi „frankikum” nincs, csak a töredékük az igazán kiválóság, amit azonosítunk a franciákkal. Idehaza is éppen ez a képlet: nem mindegyik válogatott érték állja ki annak a próbáját, hogy a magyarság önmagával, és a külföld a magyarsággal azonosítaná.
-Ha sok a hungarikum, akkor nincs hungarikum – mondta Birinyi. – De megdöbbentő, hogy Herend után nincs ott a Zsolnay.
Más kérdés, hogy egyelőre a hungarikumként, nemzeti értékként nyilvántartott termékeknek, anyagoknak, vagy éppen a kulturális örökségnek kézzelfogható hasznot nem hoz a minősítés. Nincs ugyanis olyan rendelkezés, ami alapján előnyt élvezhetnének bizonyos fejlesztési pályázatokon, az örökség megőrzéséhez, vagy éppen népszerűsítésükhöz kapnának segítséget.
Az illetékes Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodája szerint a budafoki zománc a Lisszaboni Egyezmény listáján szerepel, így törvényerejénél fogva került be a Magyar Értéktárba (a szabályozásról keretes írásunkban olvashat) . Fel sem tételezhető, hogy a Zsolnay porcelánnak ne lenne helye a legmagasabb szinten elismert nemzeti értékek között. A törvény szabályai szerint a pécsiek kezdeményezésére várhatóan a Zsolnay porcelán hamarosan a Hungarikum Bizottság elé kerülhet majd, ahol döntenek felőle – írták.
[frame]
A nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény az első olyan szabályozás, amely most már hivatalosan is megnyitotta az utat ahhoz, hogy valamit jogszerűen „hungarikumnak” nevezhessünk. A törvény adott kereteket ahhoz, hogy a 16 fős Hungarikum Bizottság felállhasson. A törvény készülő végrehajtási rendelete szabályozza majd részletesen a hungarikummá válás folyamatát. A törvény meghatározta a jogszabály által a Magyar Értéktárba bekerülő, valamint a hungarikumoknak nyilvánítandó értékek forrását. Ennek megfelelően a törvény ereje által hungarikumnak tekintendő az UNESCO szellemi kulturális örökség, valamint a világörökség listáján szereplő javak, míg az egyéb nemzetközi listák közül a Lisszaboni Megállapodás listáján, valamint az Európai Unió eredetvédelmi listáin bejegyzett mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, szeszesitalok és borok a Magyar Értéktárba kerülnek külön vizsgálat nélkül.
[/frame]
