Rengeteg bátor ember él a megyében, aki napjait azzal tölti, hogy másoknak segít megküzdeni ijesztő és gyakran veszélyes rovarokkal. Ki vállalkozóként, ki önkéntesként száll szembe ló-, kecske-, és padlásdarázzsal, hogy csak néhányat említsünk a Baranya megyében elterjedt fajok közül. Lapunk most Viola Tankréddel interjúzott, aki a Baranya Speciális Mentők Egyesület önkéntese, veszélyesállat-befogóként és rovarirtóként tevékenykedik.
Viola Tankrédnek korábban, amíg tűzoltóként dolgozott, is meggyűlt néha a baja darázs- illetve méhfészkekkel. Tapasztalatait most egyesületi munkájában is jól tudja hasznosítani, évente száznál is több baranyai háztartást szabadít meg nem kívánt rovarszaporulatoktól.
– Sok esetben keresnek meg minket, hogy segítsünk az emberre veszélyes vagy zavaró helyen élő darazsak kiirtásában. Jellemzően lódarázsfészkekhez hívnak, de akadt már dolgom kecskedarázzsal és padlásdarázzsal is. Van, hogy elég a telefonos konzultáció, máskor ki kell mennem a helyszínre. Ilyenkor védőfelszerelésben megkeresem a kolónia fészkét és az irtás mellett ennek eltávolításával megakadályozom a probléma későbbi visszatérését – mondta el lapunknak Viola Tankréd.
Hozzátette, amennyiben lehetséges, természetesen a legjobb az állatokat békén hagyni.
Elmondta azonban azt is, hogy mivel részben valóban agresszív egyedekről van szó, ezért – különösen, ha a lakásnál gyermek vagy a csípésre allergiás családtag is tartózkodik – sok esetben jobb szakembert hívni.
Ha valaki mégis fel szeretne lépni a rovarok ellen, a férfi a következőket tanácsolta:
- az ember legalább a fejére húzzon valamilyen védőfelszerelést, például méhészkámzsát;
- érdemes kifejezetten darázsirtó, erős készítményt vásárolni, hogy az tényleg azonnal hasson;
- ha a fészek sötét helyen van, akkor a lámpát magunktól távolabb helyezzük el és a sötétből fújjuk le a rovarokat;
- mindenképpen legyen biztosított menekülési útvonal;
- valamint jó, ha az ember halló- vagy látótávolságban tud valakit, ha esetleg mégis gond lenne.
Hozzátette, méhkaptárak miatt is hívják, azonban a méhpopuláció folyamatos csökkenése miatt kínosan figyel rá, hogy ha lehetséges, a méhecskék egyedeit vagy élőhelyeit – a lehető legkevesebb állatot elpusztítva – inkább áthelyezze a lakosság szempontjából veszélyes vagy zavaró helyekről, ahelyett, hogy a teljes állományt kiirtaná.
Lapunknak a baranyai férfi elmondta, azért teszi mindezt, hogy segítsen másokon. Kiemelte, egyesületük tagjai mindannyian önkéntesek és a legkülönbözőbb módokon állnak a társadalom szolgálatában: ő személy szerint nem csak rovarirtással; de szökött háziállatok, vagy éppen váratlanul a házhoz került vadállatok befogásával is foglalkozik.
Emellett a következő területeken tudnak szükség esetén segítséget nyújtani az egyesület tagjai: víz alatti keresés és mentés (búvár csoport); egészségügyi ellátás (orvosi csoport); mentés magasból és mélyből, hegyi terepen (alpin csoport).
Természetesen a csoport folyamatosan várja új önkéntesek jelentkezését, illetve szívesen fogadnak anyagi és tárgyi támogatást is. Mindezekről bővebb tájékoztatást kaphatunk az egyesület Facebook-oldalán, IDE KATTINTVA.
Íme, még néhány fotó a sokszor veszélyes rovarirtói munkáról:
