A bal kézzel író emberekről mindenkinek kialakult kép él a fejében. Kreatívabbak, jobban rajzolnak, értenek a számokhoz és még folytathatnánk a sort. Ehhez hasonló tapasztalataink vannak, de vajon megalapozott-e mindez? Dr. Lábadi Beatrix a PTE Pszichológia Intézet egyetemi adjunktusa szerint még sok a kérdőjel ezen a területen.
– Mit kell tudni a balkezességről?
– Először érdemes tisztázni, mit is nevezünk kézpreferenciának, vagy ahogy a köznyelv hívja, kezességnek, ugyanis annak eldöntése, hogy melyik kéz a domináns, például ki számít balkezesnek, egyáltalán nem olyan egyértelmű, mint ahogy azt gondolnánk.
A hétköznapokban azokat az embereket tartjuk balkezesnek, akik bal kézzel írnak, viszont tudjuk, hogy a korábbi gyakorlat szerint a gyermekkori átszoktatás következtében vannak, akik jobb kézzel írnak, viszont más tevékenységben továbbra is a bal kezüket használják. Ezért tehát önmagában a bal kézzel való írásmód nem jelenti azt, hogy valaki valóban balkezes.
A kezesség meghatározása függ attól, hogy valaki, melyik kezével tud gyorsabban és ügyesebben manuális feladatot végezni, melyik kezét használja természetesen manipulációra, vagy írásra. Ennek eldöntésére a szakemberek manuális feladatokon alapuló teszteket használnak, aminek eredményeként tudják csoportosítani, ki milyen kezű. A legismertebb csoportosítás szerint az emberek lehetnek jobb kezesek, bal kezesek, kevert kézhasználatúak, vagyis feladattól függően részesítik előnyben egyik, vagy másik kezüket, és végül nagyon ritkán előfordul, hogy valaki kétkezes, azaz feladattól függetlenül tudja használni mindkét kezét. A különböző összehasonlítások alapján a populáció mintegy 8-10 %- a balkezes, 85-90%-a jobbkezes, a többi az utóbbi két kategóriába sorolható.
– Hogyan alakul ki a kezesség?
– A kézpreferencia kialakulását jelentős mértékben biológiai hatások befolyásolják. Egyrészt genetikai hatások következtésben, a balkezesség öröklődését, családi halmozódását figyelhetjük meg, bár balkezeségért felelős gént nem azonosítottak még. Másrészt méhen belül a magzatot érő a hormonális hatások is befolyásolhatják mindezt, a magasabb tesztoszteron szint hatására növekszik a balkezesség kialakulásának valószínűsége. A biológiai faktorok szerepét erősítik azok a megfigyelések is, melyek szerint már a 10 hetes magzat is többet mozgatja egyik kezét, illetve az egy év körül csecsemők 40%-a már következetesen használja egyik vagy másik kezét. Ez arány két évesen akár 90%-so is lehet. A kézdominancia megszilárdulását csak 3-5 éves korra várjuk el. A biológiai hatáson túl szerepe van a kulturális nevelési szokásoknak is. Mind a mai napig élnek olyan szokások, melyek a jobb, a “szebbik” kéz használatát várja el a gyermektől.
– Miért alakul ki ritkábban a balkezesség?
– A balkezesség ritkább előfordulásának evolúciós okai vannak. Az ember fejlődése során az eszközhasználattal együtt jelent meg az aszimmetrikus kézhasználat, ami később összekapcsolódott az agyi lateralizációval, vagyis az agyféltekék közötti munkamegosztással. Feltehetőleg egy génmutáció eredményeként a bal agyfélteke vált a nyelvi funkciók központjává, aminek hatása volt a jobb kéz domináns használatára is.
– Valóban kreatívabbak a balkezesek a jobb kezüket inkább használó társaiknál?
– Nehéz választ adni erre a kérdésre, sokféle vizsgálattal probálták már a jobb- és a balkezeseket összehasonlítani. Nem teljesen egyértelmű a válasz. A magasabb intelligencia színvonalat például nem tudták bebizonyítani. De a sokszor idézett McManus vizsgálatai szerint a balkezesek valóban kreatívabbak, több közöttük a matematikus és a zenei tehetség. Az elképezések szerint azért, mert náluk a nyelvi, a téri, az érzelmi területeken más az idegrendszeri szerveződés. De mit jelent a “más”, azt még a következő kutatásoknak a feladata kideríteni.
Más vizsgálatok viszont arra mutatnak rá, hogy jobbkezesek között arányaiban kevesebb a beszéd- és nyelvi zavar valamint a tanulási probléma. Ez talán arra utal, hogy a balkezesek eltérő idegrendszeri szerveződése optimális működés mellett valóban járhat együtt kreatívabb, vagy kiemelkedő tehetséggel, viszont ugyanez a kiindulás kevésbé optimális fejlődéssel problémát okozhat, főként nyelvi és kognitív területeken.
– Mi történik, ha egy balkezesre rákényszerítik, hogy a jobb kezét használja?
– Az átszoktatással beavatkoznánk a természetesen alakuló fejlődésmenetbe, ami azzal jár, hogy gyakrabban fordul elő tanulási probléma, diszlexia, diszgráfia, de akár az erőszakos átszoktatásnak lehetnek szorongásos panaszokban megmutatkozó következményei is.
