Öngyilkossághoz többek között mentális zavarok, kezeletlen pszichés problémák, külső körülmények, de akár frissen bekövetkezett, az egyén korábbi értékrendjét súlyosan megrendítő események, krízisek is hozzájárulhatnak. A pszichológia azt mondja, nincs erre immunis személy. Az utóbbi időben sajnos megszaporodott azon fiatalok száma is, akik önkezükkel véget vetettek életüknek: májusban egy 18 éves fiút sikerült megmenteni, egy 16 évest azonban nem hazánkban, de sok-sok hasonló hír látott napvilágot mostanság. Ennek kapcsán készítettünk interjút Székely Zsuzsannával, a helyi Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány elnökével, pécsi szolgálatvezetőjével, fókuszban a megelőzéssel.
– Mit érdemes tudni a szervezetről?
– Az Ifjúsági Lelki Elsősegély a 13700-s ingyenes számon érhető el hétfőtől péntekig, 17-21 óra között. Pécsett, Győrben és Veszprémben van tagszolgálat, ahova véletlenszerűen futnak be az országosan indított hívások. A városban a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány működteti a vonalat, emellett igyekszünk egyéb tevékenységekkel is tenni a fiatalok lelki egészségvédelméért, az öngyilkosság-megelőzéséért. Például fesztiválokra települünk ki, hogy személyesen is megszólíthassuk őket: idén a Fishing on Orfűn és az Ördögkatlanon is ott leszünk. Járunk középiskolai egészségnapokra, a pandémia kitörése előtt pedig Lélektér estek címmel előadásokat szerveztünk gyerekekkel foglalkozó szakembereknek.
– Jellemzően milyen problémákkal telefonálnak a fiatalok?
– Főleg családi, párkapcsolati és iskolai gondokkal. Mivel a lelkisegély anonim, tehát nem kell bemutatkozni, gyakoriak a tabutémák, mint a bántalmazás, a szexuális problémák, illetve az öngyilkosság.
– Kik veszik fel a telefont, hogyan támogatják a hívókat?
– A lelkisegély szolgálatnál speciálisan képzett önkéntesek az ügyelők, akik névtelenül fogadják a hívásokat. Empatikus, jó önismerettel rendelkező felnőttek, akik szabadidejük egy részét arra fordítják, hogy másoknak segítsenek. Fontos szabály, hogy tanácsot sosem adunk, hiszen mindenki számára más a jó megoldás. Inkább kérdésekkel segítünk, hogy a hívó más szempontokat is végiggondoljon. Munkatársaink megtanulják, hogyan ismerhető fel, ha valaki öngyilkosságra készül. Ilyenkor a hívó beszűkült tudatállapotban van, csak a problémája körül forognak a gondolatai, és a végről, az önkezű halálról fantáziál.
Van, aki kimondja, hogy meg akar halni, de legtöbbször csak metaforákban utal erre, például véget nem érő alvásról vagy hosszú utazásról beszél.
A segítők füle érzékeny erre, és ilyenkor rákérdeznek, hogy a hívónak eszébe jutott-e, hogy megöli magát. Ugyanis ha valaki beszélhet ezekről az érzéseiről, gondolatairól, oldódik a feszültsége. A beszédaktus-elmélet szerint a kimondott szavak is cselekedetek, és ha valaki szóban megfogalmazhatja szuicid késztetéseit, akkor kisebb valószínűséggel viszi őket véghez ténylegesen. Az erre készülő nem meghalni akar, hanem az adott helyzetben úgy érzi, nem tud másképp élni. Tehát élet és halál között hezitál, kapaszkodót keres, amit a 13700 telefonszámot tárcsázva megtalál. Az ilyen lelkisegély szolgálatok az 1800-as évek végétől hatékony segítséget jelentenek a megelőzésben világszerte. Erwin Ringel, osztrák pszichiáter és neurológus nevéhez kötődik a mondat, mi szerint „Az öngyilkosság mindig egy elrontott vagy elmulasztott beszélgetés következménye.” Az Ifjúsági Lelki Elsősegélynél mi igyekszünk ezt biztosítani,
hogy a hívóink az élet mellett döntsenek.
– Hogy alakul az öngyilkosságok száma az utóbbi néhány évben itthon?
– A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az előző évek csökkenéséhez képest 2020-ban sajnos növekedett a befejezett öngyilkosságok száma, főleg a férfiak körében. Gyermekpszichiátriai intézmények beszámolói alapján a pszichés problémákkal küzdő fiatalok száma is emelkedik, az önsértés, a pánikbetegség, a depresszió egyre gyakoribb.
Nagyon beszédes, hogy a 25 év alattiak körében az öngyilkosság a vezető halálokok egyike, és hetente két fiatal öli meg magát.
– A téma a nyári szünetben még aktuálisabb. Miért?
– A statisztikák szerint a tavaszi, nyár eleji időszakban többen követnek el öngyilkosságot, mint az év más időszakaiban. Tanév közben az oktatás ad egyfajta rendszerességet, ott a pedagógusok figyelme, az iskolapszichológus, az iskolai szociális segítő, akikhez lehet fordulni. Serdülők esetében kiemelt fontosságúak a kortárs kapcsolatok, a kortársakkal való rendszeres találkozás védőhálót is jelenthet. Nyáron sok fiatal lehet magányos, maradhat segítség nélkül, ezért ilyenkor még fontosabb, hogy tudjanak arról, hogy az Ifjúsági Lelki Elsősegély szünetben is elérhető.
– Nemrég a pécsi tv-toronyra került prevenciós üzenet, léteznek jó kiadványok, rendezvényeken is megjelenik a téma. Elég figyelmet kap hazánkban?
– Ez még mindig tabutémának számít. Ha fel is bukkan a médiában, akkor többnyire a lehetséges okokat jelentetik meg, miközben soha nem egyetlenre vezethető vissza az öngyilkosság.
Inkább arra kellene fókuszálni, hogyan előzhetők meg a tragédiák.
Honlapunkon olvashatók cikkek, érdemes követni közösségi oldalainkat: megtalálhatók vagyunk Facebookon, Instagramon és a Tiktokon is.
Kiemelt képünk illusztráció.