Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint a héten extrém vékony felettünk az ózonréteg, akár 9,0 UV-sugárzás is érhet minket, ha kifekszünk napozni, ezért most kifejezetten fontos okosnak lennünk. Utánajártunk, hogy kiderítsük, mi az igazság, mikor érdemes és mikor nem érdemes napozni.
Az OMSZ adatai szerint hétfőn az 1969-ban kezdett mérések óta sosem volt még ilyen kevés ózon felettünk. A szokásosnál 20%-kal kevesebb az ózon a légtérben, így extrém erős, 9,0-s UV sugárzást mértek. Ennek értelmében akár 10 perc alatt is rákvörösre éghetünk, ami nem fog elmúlni nyomtalanul. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint hazánkban 12 óra 45 perc körül a legerősebb a sugárzás, az erős napfényt azonban 10:00 és 15:30 között érdemes elkerülnünk.
A D3 vitamin
A D3 vitamin – más néven a „napfényvitamin” – elengedhetetlen a szervezetünknek, a napfény UV-B sugarainak hatására keletkezik a bőrünkben. Nem csupán csontjaink egészségéhez járul hozzá, újabb kutatások szerint nagy szerepe van a rák elleni küzdelemben, a gyulladásos betegségek megelőzésében és az autoimmun folyamatok elleni harcban. Naponta minimum egy óra napozás, teljes testfelületen, fényvédő krémek használata nélkül biztosítana számunkra elegendő D3-vitamint. Ezt azonban sokan nem teszik meg a bőrráktól és a napfénytől való félelmük miatt.
Mi is az az UV-fény?
UV-A, UV-B, és UV-C sugárzásokat különböztetünk meg. Az UV-C-nek esetünkben nincsen jelentősége, mivel nem jut át az ózonrétegen, ezáltal nem fenyeget a veszélye. Az UV-B sugárzásról azt kell tudni, hogy a melanintermelés kiváltója, ami a barnulást idézi elő a bőrben. Az UV-A sugárzás – ami gyakorlatilag a szolárium fénye – a bőrben már meglévő melanin sejten belüli elrendeződésén változtat, plusz fényvédelmet emiatt nem biztosít. A fényvédelem tehát úgy működik, hogy a melanintermelő sejtek melanint termelnek, melynek fényvédő hatása lesz, ami meggátolja a további sugárzás behatolását a szervezetbe.
Dr. Várszegi Dalma, pécsi bőr- és nemigyógyász, allergológus szakorvos is egyetért az OMSZ szakembereivel, és a híresztelésekkel szemben azt javasolja, hogy 10:00-15:30-ig ha tehetjük ne menjünk a napra. Hozzáteszi, hogy azért még délután öt órakor is érezhetjük, hogy szinte éget a nap, és inkább árnyékban érezzük kellemesnek a nyaralást.
A naptej sem veszélytelen, de nem attól lesz bőrrákunk
– Való igaz, hogy némely naptejek tartalmazhatnak tartósítószereket, melyek fényérzékenységet is okozhatnak, de ehhez kell egy túlérzékeny szervezet is. Az igazi veszély nem a fényvédő szerekben van – így a bőrgyógyász. Az újabb és újabb kutatások során kiderült – folytatja –, hogy egyes kozmetikumokban található tartósítószerek lehetnek rákkeltőek, de közel sem annyira nagy a veszélyfaktoruk, mintha például naptej nélkül napoznánk délután egy órakor. És ne akarjunk illatozni a strandon, mert a parfüm, de akár a dezodor is érzékennyé teszi a bőrt a leégésre, melynek következtében életre szóló foltokat szerezhetünk leégés során.
Nagyon fontos, hogy betegen lépünk-e a napra, mivel egyes betegségek erősen fényérzékenyítenek, magyarán: sokkal könnyebben leégünk ilyenkor. Bizonyos gyógyszerek szintén ilyen hatásúak a pécsi bőrgyógyász szerint, egyes vízhajtók, ízületi krémek, parfümök vagy dezodorok akár egy életen át megmaradó, gyulladás utáni pigmentációt okozhatnak bőrünkön.
