Az Uránia mozi Pécs egyik legnagyobb múlttal rendelkező szórakozóhelye, ez vitathatatlan. Az 1935-ben épült intézmény többször váltott fenntartót és nevet, többször épült át. Évekig egy kultkocsmának is otthont adott előterében. Rengeteg pécsinek van hozzá kötődő emléke, mindenkit megfogott a patinás épület hangulata – és persze a friss popcornillat.
Talán a fiatalabb nemzedék megmosolyogja azt, ami nosztalgiával tölt el sokakat – a külön pénztárbejárat, a zárt páholyok amik ugyan nem voltak kényelmesek, de a szerelmesek randihelyszíneként jó szolgálatot tettek.
A pécsi Baumann Ferenc közel 30 éven át volt a mozi kötelékében. Egy évig gépészként dolgozott, majd később a mozi ideiglenes bezárásáig vezető is volt. Tevékenysége azonban az egész pécsi mozis életben jelentős volt – a hajdani Kossuth – ma Apolló – és a Park moziban is megfordult.
Elmondta, 1985-től volt része életének az Uránia. Egészen 1994-ig a Baranya megyei Moziüzemi Vállalaté volt a filmszínház, aztán 1999-ig az Intercom vitte. Az ezredforduló előtt nyitott meg Plázában a multiplex mozi is, ami erős konkurenciát jelentett akkor, hiszen jóval modernebb volt, ezért borzasztó nehéz volt működni. Az ezredfordulótól 2013-ig a Pécs Tv működtette, ezalatt az éra alatt működött a Kino Café is a mozi előterében. A pécsiek kedvelt szórakozóhelye mellett az akkorra már 300 férőhelyesre csökkent vetítőteremben kulturális rendezvényeket, koncerteket, iskolás vetítéseket tartottak.
– Óriási termével mindig az Uránia volt a premiermozi, a nagy, az új filmeket mind oda szállították először. A Park mozinak kisebb terme volt és a kommersz filmeket játszotta. A Park profiljához tartoztak még a rövidfilmek és a gyerekfilmek is. Az Apolló egy nagyobb és egy kisebb termével inkább a fiatal egyetemistákat célozta meg, a kisebb – a kamaraterem – sokak kedvence volt – mondta.
A filmek terjesztése regionálisan „lépcsőzetesen” zajlott: először megkapta Pécs, majd ha itt lementek az előadások, küldték a filmet a környező városokba. Ha ott is lement, ment az egészen kicsi mozikhoz.
Baumann szerint a régi technológia egy teljesen más világ volt: egy átlagos hosszúságú, kétórás film körülbelül 5-6 tekercsből állt, egy tekercs olyan 600 métert tett ki. Egy-egy átlagos hosszúságú, 1 óra 40 perc körüli film 2700-3000 méternyi szalagot jelentett.
– Izgalmas volt, mikor egy nagyfilmet két mozi is adta, méghozzá ugyanazon a délutánon, óránkénti kezdéssel – például 17 és 18 órakor. Megizzasztotta a futárokat rendesen a feladat, az úgynevezett „pendlizés”, – ahogy az első tekercs leforgott, már futni kellett vele a következő helyszínre, majd vissza a másodikért, azt vinni újra az elsőtől a másodikig és így tovább.
Elsőre talán kissé kaotikusnak tűnhet, de hosszú évtizedekig működött ez a rendszer minimális hibaszázalékkal. Megvolt ennek is a varázsa – mondja.
Rivalizálásról nem beszélhetünk a mozik között, hiszen mindháromnak megvolt a saját profilja, más-más rétegeket szolgált ki. Az 1999-ben induló, tíz teremmel felálló Cinema City viszont már nagy falat volt a moziknak.
1935-ben, Weichinger Károly tervei alapján készült el az Uránia, bauhaus stílusban. Magyarország legmodernebb mozijai között tartották számon a Petőfit.
A lépcsőház falán lévő, Gebauer Ernő által készített szekkók mellett az emeleti előtérben Stefán Henrik freskói is díszítették az Urániát. A ma betérő néző csak előbbieknek töredékével találkozhat.
620 nézőt tudott befogadni, 424 földszinti és 196 emeleti ülőhellyel. 1936-ban a Pacsirta című magyar filmmel adták át a közönségnek. Akkoriban napi három előadás ment – leginkább a korszak magyar filmjeivel.
Az 1948-as államosítás után 1953-tól Petőfi Filmszínház néven működött. 1960-ban pvc-burkolattal letakarták a freskókat és a szekkókat. Az ekkor okozott kárt nem sikerült még ma sem pótolni, csupán a Gebauer festmények láthatóak az egykor gyönyörű enteriőrből. Négy év múlva megint teljesen átalakították, hogy helyet adhasson a 65-ös Magyar Játékfilmszemlének. 1974-ben ismét felújították, a technikai berendezéseket is kicserélték. A rendszerváltás után vette vissza régi nevét.
Eredeti székeiből két darab még ma is a Janus Pannonius Múzeum tulajdonában van.
2001-től a mozi az ArtMozi hálózat tagja, de az European Cinemas is a tagjai közé választotta.
2013-ban bezárt, majd 2014-ben nyitott újra, immár teljesen megújulva és megszépülve. A legmodernebb vetítőkészülékkel és 3D-s technológiával, kényelmes székekkel vonzza a filmkedvelőket. Nagy akciókkal nyitott és azóta is rendszeresek a filmünnepek, sőt régi kultuszfilmeket is vetítenek, élő komolyzenei programokat közvetítenek.
