Élt egy férfi Pécsett, akinél keresve se találhatnánk nagyobb pécsi lokálpatriótát. Reéh György annyi mindent tett a városért, hogy felsorolni is sok, és megannyi újítása, fejlesztése – főleg a Tettye rendbeszedése és turistalátványossággá varázsolása – a mai napig meghatározza Pécs városképét és hangulatát. Nélküle Pécs kevesebb lenne.
Reéh György, azaz Gyuri, ahogy a pécsiek hívták, egyike volt azon kevés városiaknak, akik túlléptek a „tükeségen”. Nem csak szóban volt büszke a városára, hanem tett is azért, hogy a pécsieknek jobb legyen, hogy szebb, hangulatosabb, élhetőbb városban sétálgathassanak. Reéh György ugyanis egész életét Pécsnek szentelte, amiért nem is hiába tisztelte mindenki a városban.
A rendőrségről a városházára
Mindenki Gyuri bácsija 1862-ben született a Jókai tér – akkori nevén Kis tér – egy kis házikójában – írja Szirtes Gábor a Pécsi Szemle Reéh György emlékének szentelt írásában. Gyuriból gyógyszerészt szerettek volna nevelni, de ő inkább a jogi pályát választotta, Természetesen Pécsett járt egyetemre, melyet miután elvégzett, 1889-ben rendőrnek állt, pontosabban rendőr-fogalmazónak.
Mindössze 5 év kellett neki, hogy pécsi rendőrkapitány legyen, ahonnan 36 évesen városi tanácsossá lépett elő. Első komoly városfejlesztést szolgáló intézkedése a pécsi önkéntes tűzoltóság kialakítása volt a Zsolnay gyár tűzoltóival közösen. Az önkéntes tűzoltóság a mai napig működik a városban és szinte naponta lépnek közbe katasztrófák és tűzesetek során. Gyuri bácsi 1918-ig volt városi tanácsos, és Szirtes beszámolója szerint hirtelen felindulásból mondott fel és kérte nyugdíjazását azért, mert nagyon nem értett egyet azzal, hogy egyszer nem engedték el szabadságra.
A Tettye koronázatlan királya
De mit is tett a városért Reéh György, miért hívta az egész város Gyuri bátyámnak, miért lett korának legnépszerűbb tüke pécsije? Azon túl, hogy megszámlálhatatlan pécsi intézmény és társaság vezetőségi tagja volt (például a pécsi kaszinók, vagy a Mecsek Egyesület), Reéh Györgyöt nem hiába hívták a Tettye koronázatlan királyának, hiszen ő volt az, aki felvirágoztatta a ma már egyértelműen Pécs egyik legvonzóbb és legszebb környékének számító teret és parkot. Ő szervezett a Tettyére először seregszemléket, ő segített a Mecsek Egyesületnek abban, hogy a Tettyére ünnepségeket szervezhessenek.
Oda volt a Tettyétől, és nem bírta nézni, ahogy az 1900-as évek elején leromlott a terület állapota. Intézkedések sorát hozta, melyeknek köszönhetően rendbe hozták a Tettye-patak medrét, az Tettye zöldterületeit, és útjait, valamint a park pihenőhelyeit.
Nyilvánvaló, hogy miért is nevezték el róla Gyuri utcának – még életében – a Tettye utcától a Tettye térre vezető utat (ami korábban egy földes szerpentin volt).
A tettyei villa ura
Gyuri bácsi annyira imádta a Tettyét, hogy megszerezte magának a tettyei villát, melyben nem csak életének hátralevő részét töltötte, de egy komplett helytörténeti múzeumot is berendezett, ahol a turisták és a pécsiek a Tettye történetének emlékeit nézhették meg.
Továbbá egy tettyei kerekasztal-társaságot is létrehozott a villában, ahol a vörösborgőzben történő anekdotázás mellett a Tettye sorsáról is döntöttek: sporteseményeket szerveztek, karneválokat, túraprogramokat rendeztek. Ugyan ez a villa még ma is áll a Tettye téren, de sajnos az 1920-as évek romantikus épületének már nyoma sincs, ugyanis azóta átépítették azt.
A pécsi tűzijátékok atyja
Gyuri bácsi volt az első pécsi, aki a városba tűzijátékot hozatott. Erről a korabeli sajtó így számolt be: „A legszebb rakétákat, gyújtó bombákat és hasonló világosító és szemet kápráztató tűzi anyagokat hozatta, amíg azok behozatalának nem volt akadálya”. Mivel azonban drágállotta a tűzijáték-importot, ezért inkább külföldi utakon kitanulta a tűzijáték-készítés fortélyait, csak hogy saját készítésű tűzgömbökkel világíthassa ki kedvenc helyét az ünnepi estéken.
Innen már csak egy lépés vezetett ahhoz, hogy látványtervezővé képezze magát, aminek szintén meglett az eredménye: az 1907-es pécsi országos kiállítás – amit csak „tündérvárosként” emlegettek – díszletét is ő tervezte. De az ő kreativitását dicsérte az a rendhagyó, élőszereplős sakkjátszma is a Tettyén, melyben a központi hatalmak és az antant mérkőzött meg egymással, és melynek döntetlen eredménye jól tükrözte Gyuri bácsi pacifizmusát.
Aki sárkányt hozott a Tettyére
Reéh György volt az, aki kifejezetten a pécsi gyerekek szórakoztatására alakította ki és rendezte be a tettyei mésztufa barlangot, azaz akkoriban a „tettyei poklot”, amit egyfajta boszorkánykonyhának képzelt el.
Ekkor került a barlangba a sárkány is, mely a mai napig látható, de voltak mellette szellemek is, okkult tárgyak, rémisztő hangulatú díszítő elemek is.
Reéh György 1932-ben halt meg tüdőtágulásban. Betegségét külföldön kezeltethette volna, de nem tudta elhagyni Pécset.
Forrás: Pécs Története/Szirtes Gábor: A Tettye koronázatlan királya
