Bombázások, kényszerleszállások, gépeltérítés, belföldi járatok – a pécsi reptér a világháborúk környékén is sok mindent megélt.
A pécsi repülés és a repülőtér története ugyan az első világháborútól veszi igazán kezdetét, azt azonban érdekességképp jó tudni, hogy a pécsiek először 1907-ben találkoztak olyan, ember alkotta géppel, amely a levegőbe tudott emelkedni. Ez egy hidrogénnel töltött léghajó volt, amit itt mutattak be egy mezőgazdasági kiállításon. Most, hogy ezt is tudjuk, nézzük a pécsi reptér kálváriájának legérdekesebb pillanatait, amelyek főként a második nagy háborúhoz köthetők.
Az első világháború és a pécsi repülés
Az első világháború idején a Központi Parancsnokság már tervezett Pécsre repteret, azonban Kaposváron előbb építettek katonai jelentőségű légi támaszpontot, ahol az I. magyar repülőszázad állomásozott. Mielőtt azonban belevághattak volna a nagyjából kész pécsi reptér megnyitásába, 1919-ben kikiáltották a Tanácsköztársaságot, ezért a pécsi repülőtérre nem volt már igény.
Ezután a magyar repülés fejlesztését korlátozni kezdték, a hazai polgári repülőforgalom meg is rekedt egy nem épp naprakész szinten. A hazai légi forgalom fellendülésében azonban Pécs hatalmas szerepet játszott. A Pataky Iván, Rozsos László és Sárhidai Gyula által írt Légiháború Magyarország felett, valamint A magyar repülés története című kötetből kiderül, hogy 1929-ben Pécsen óriási repülőnapot tartottak, amire több ezren voltak kíváncsiak. Az egész ország hírét vette az eseménynek, amit egy megyei, majd országos gyűjtés követett a hazai repülőgéppark fejlesztése érdekében.
Baranyában annyi pénzt gyűjtöttek össze, amennyiből három utasszállító gépet tudtak venni, amelyeknek a neve Pécs, Baranya és Bárd Miklós lett. Az első gép felszállását Horthy Miklós is Pécsen nézte végig. Az innen induló Pécs–Kaposvár–Budapest járat elég népszerű volt, az ismert adatok szerint 1931-ben 114 gép 300 embert szállított összesen. A jegy ára 20 pengő volt, a menetidő több mint másfél óra.
A repülési világrekord, amely Pécshez is köthető
A Pécsen utcát és emléktáblát is kapott Endresz György pilóta és a Pécsen szolgált Magyar Sándor navigátor 1931-ben átrepülték az óceánt. A magyarok a repülés terén ekkora sikert nem értek el azelőtt.
A két mesteri repülős az Egyesült Államokból szállt fel (mint fentebb írtuk, itthon ekkor nem engedték volna őket a levegőbe) és Bicskén szállt le, noha kényszerből, ugyanis Budapest előtt 30 kilométerrel elfogyott az üzemanyaguk.
Bár a kitűzött végcélt nem érték el, az óceánrepülés sikerült, 26 óra 20 perc alatt tették meg az 5770 kilométeres távot, óránként csaknem 230 kilométeres sebességgel haladva – tudtuk meg a pécsi repülésnek a közelmúltban tárlatot is rendezett Janus Pannonius Múzeumtól.
A második világháború és a pécsi repülés
A második világégés során a pécsi reptér kiemelt hadászati szerepet töltött be, a Magyar Királyi Honvéd Légierő felderítőgépei állomásoztak itt.
Az egyik legizgalmasabb momentum az volt, amikor 1941 áprilisában a jugoszláviai légierő – a magyar hadműveletek megtorlásaként – többek között Pécs repterére is bombát dobott. Annyira nem volt kiszámított a támadás, ugyanis a reptér sarkába, valamint a hangár mellé találtak be, így nem esett komolyabb kár a támaszpontban, a katonák közül pedig senki nem sérült meg.
A két jugoszláv gépet viszont a németek Siklós és Szentlőrinc közelében lelőtték. Ezután 1944-ben bombázták a szövetségesek a pécsi reptér környékét, ráadásul egymás után kétszer is (júliusban és augusztusban), de a korábbi támadáshoz hasonlóan nem történt kár, sérülés. Érdekesség, hogy a hazai Geocaching Egyesület cikke szerint 1945-ben egy amerikai B-23-as vadászgép a pécsi reptér közelében kényszerleszállást hajtott végre, de ekkor ugye Pécs már a szovjetek ellenőrzése alatt állt.
A szovjet idők
A Magyar-Szovjet Légitársaság keretén belül Pécsen 1947-ben indult meg a belföldi utasszállítás a város és Budapest között, miután a kifutót erre a célra alakították át. Kevesen tudják, hogy az első hazai repülőgép-eltérítés a Budapest–Pécs járaton történt 1948-ban, amelynek során az utasszállítót utasai Münchenbe kényszerítették.
A Pécs Lexikonból tudjuk, hogy a következő komoly változás 1956-ban történt, mikor az uránvárosi repteret átköltöztették Pogányba, mivel az akkor épülő városrészben már nem fért meg ember és repülőgép egymás mellett. A pogányi reptér azonban sokkal korszerűbb lett, mint elődje, ezért is mehetett évekig gondtalanul itt a belföldi járatok le- és felszállása. Egészen 1969-ig, amikor megszűnt az országon belüli légi utazás.
Viszont a hazai sportrepülők azóta is aktívan használják a pogányi repteret. Persze a pogányi reptér a rendszerváltás után, és az elmúlt egy évtized során is sokat fejlődött, múltidéző cikkünk szempontjából viszont működésének ezen szakaszai már kevésbé érdekesek.
Forrás: Pécs Lexikon, pecstortenete.hu, Pataky Iván, Rozsos László és Sárhidai Gyula: Légiháború Magyarország felett, A magyar repülés története, geocaching.hu, Janus Pannonius Múzeum
Fotók: geocaching, Régi Pécs Facebook, Janus Pannonius Múzeum
