Alighanem egy teljes könyvtárat meg lehetne tölteni a legendás pécsi iparoscsaládok történetével. Egy volt közülük az a Hamerli dinasztia, ami Pécset világhírűvé tette a kesztyűgyártás terén. A gyáralapító János mesés vagyonra tett szert, melyből még egy korabeli „taxitársaságot” is létrehozott, felesége pedig a menyeit is munkára fogta. Egyik fia a vasgyártás terén emelte Pécset a nagyok közé, egy másikból politikai fogoly lett.
A Hamerli család ősei még a törökök kiűzése utáni, 18. század eleji betelepítéskor érkezhettek Pécsre. Az ekkor idetelepült kézműves, iparos családok későbbi generációi hozták létre azt a pezsgő gazdasági és kulturális életet, ami Pécset jellemezte a 19. században. Csak pár név: Angsterek, Lakitsok, Zsolnayk, Vasváryk.
Az első Hamerli, aki felbukkant Pécsett, Hamerly Ferenc volt. Nem sokat lehet tudni róla, de azt neki köszönhetjük, hogy a város gazdagabb lett egy kiváló iparossal és egy máig virágzó márkával. Kiemelt figyelmet fordított ugyanis arra, hogy hét gyermeke közül Mihályt és Jánost kellőképpen kitaníttassa. János választotta a tímárságot, kesztyűs mesternek tanult. Hamerly Ferenc háza a Kis-Flórián utcában állt.
A nagy iparosokhoz képest egy kicsit később hódított teret a Hamerli család. 1861-ben alapította kesztyűs és sérvkötő műhelyét Pécsett Hamerly János. Komoly konkurenciával kellett megküzdenie, mivel a város bővelkedett tímárokban. Ő volt az, aki a család nevét városszerte híressé tette.
Hamerly János és a pécsi kesztyű legendás felemelkedése
Az 1840-ben született János 17 évesen végezte el tanulmányait, majd több éves európai útra indult. 1861-ben érkezett haza Pécsre. Még abban az évben megnyitotta kesztyűs- és sérvkötő műhelyét. Méghozzá édesapja házában, a Kis-Flórián utcában. Miután megházasodott, feleségével, Szalay Flórával a mai Király utcába költöztek – a családnak állít emléket ma a Palatinus hotel homlokzatán álló tábla.
Nem akármilyen ütemben fejlődhetett a bolt: 1865-ben, négy évvel a nyitás után Bécsben nyitott üzletet János. A két üzlet vezetése mellett újabb európai körútra ment. 1874-ben, teljesen váratlanul megszüntette bécsi üzletét, annak ellenére, hogy jól jövedelmezett. De termékeit már az egész Monarchiában ismerték, nagy volt a kereslet rájuk. A bécsi bolt jövedelmeiből Pécsett még két ingatlant vásárolt, az addig bérelt Király utcai házat és a Mária utcában egy másikat. 1877-ben a város kérésére kitelepítette a belvárosból a tímárműhelyt, amit a legkorszerűbb gépekkel rendezett be az évtizedek alatt. Az 1878. évi adatok szerint 50 varrógép működött a Hamerly-üzemben és ötvenezer darab kesztyűt gyártottak le. Egyértelműen egyeduralkodóvá vált a bőrművesek között.
Vagyonából házat vett a szigeti városrészben, egy kocsma tulajdonosa is lett. Másféle vállalkozásba is belefogott: több fiákert vásárolt személyutaztatásra – egy korabeli „taxitársaságot” alapított. A lovak ellátására pedig a mai Postavölgy területén vett telket. Legendák keringtek gazdagságáról.
A „pécsi kesztyű” immár fogalommá vált a kereskedők körében. A hetvenes években több világkiállításról is díjakat hozott el. A gyár tovább bővült, állami hitelt is felvettek a további modernizációkra. A Pécsi Napló így ír a gyár 1903-as bővítéséről.
[su_quote]Nagy szó ez és ritka ünnepség. Még 10–20 fős gyárnak is hiányában vagyunk. A legnagyobb kesztyűgyár és egyetlen magyar kesztyűbőr készítő gyár tartotta ma felavató ünnepségét. A meghívottak a város, a kereskedelem, az ipar képviselői elcsodálkoztak a látottakon, és nincs okunk a csüggedésre, amikor a legszerényebb kezdetből, önerőből ily hatalmas virágzó gyártelep fejlődik.
…A hegyoldalból kiszakítottak annyit, hogy egy továbbfejlesztésre is képes, a legmodernebb követelményeknek is megfelelő gyárépületet emeljenek és hatalmas gépeket helyezzenek el, ahol kétszáz ember dolgozik. Nem tucat portékát készít a gyár, mely képtelen a versenyre, hanem a legjobb minőséget, elannyira, hogy a Hamerli név ma az országban, de külföldön is fogalom lett… ma Magyarországon nincs ehhez fogható kesztyűgyár, de számot tenne ez még Csehországban a kesztyűgyárak otthonában, Angliában, Franciaországban is.[/su_quote]
1905-ben már kétszáz főt dolgoztattak, köztük gyerekeket is. A két világháború közötti nehézkes időszak sem rengette meg a gyár anyagi helyzetét, 1940-ben a foglalkoztatottak száma négyszáz fő volt. Később azonban jelentősen hanyatlani kezdett ez a szám: a második világháború és a szovjet megszállás megtette a hatását. 1948-ban végül államosították a gyárat. Továbbfutott persze Pécsi Kesztyűgyár, majd Hunor Kesztyűgyár néven, de minőségét tekintve messze elmaradt a Hamerli-kesztyűktől.
A Hamerli-örökség
Hamerly Jánosnak tizenegy gyermeke született, közülük sajnálatos módon csak öten élték meg a felnőttkort. De ők – Izabella, Imre, István, József és Károly – annál nagyobb életművel rendelkeztek. Hárman apjuk mellett maradtak, a két legidősebb fiú örökölte a gyárat – Imre és István.
1895-ben elhunyt a nagy gyáralapító, kemény kezű felesége, Szalay Flóra irányította ezután a családot – még a menyeit is munkára fogta az üzemben, a boltokban.
Ő 1912-ben hunyt el, ezután a gyerekek lassan szétosztották maguk között az óriási családi vagyont. A Király utcai ingatlanból 1913-ban költöztek ki, azt pedig rögtön lebontották, hogy a helyére épülhessen a Pannónia Szálló.
Az apjuktól örökölt gyárat Imre és István tovább bővítette. István korai halála után Imre lett az egyedüli tulajdonos (ő volt az, aki y-ról i-re változtatta a családnév végződését). A Hamerli-kesztyű neve már Európa szerte ismert volt. 1918-ban aztán végleg megváltoztak a viszonyok, mikor felosztották a család vagyonát egymás között a még élő testvérek: a legkisebb fiú, Károly kapta a gyárat, Imréé pedig az 1915-ben átadott Pannónia Szálló lett.
Károly később fiainak adta át a gyár vezetését, akik szintén sikeresen igazgatták a cég ügyeit.
Hamerli Imre a korabeli Pécs legjelentősebb köreiben töltött be vezető szerepet. Nemzeti Casino, Pannónia Sörfőző Rt., Sopiana Gépgyár Rt., Dunántúli Bank Rt. – hogy csak párat említsünk. 1913-ban kiérdemelte a „királyi kereskedelmi tanácsos” címet. Politikai ambíciói is voltak, a szerb megszállás alatt őrizetbe is vették a befolyásos pécsi üzletember-politikust.
Imrének később hat gyermeke született, akik egész életükben mindannyian részesei voltak Pécs kulturális, közigazgatási, gazdasági-pénzügyi életének. Leszármazottaik jelentős része még ma is Pécsen él, és őrzik a nagy elődök emlékét.
A „vasas Hamerlik”
Az öt Hamerli gyerek közül József más vizekre evezett át. Nővére, Izabella, elhunyt férjéről rámaradt öröksége révén gazdagodott egy vaskereskedéssel. Maga mellé társította öccsét. József nem tétovázott: jelentős fejlesztésekbe kezdett az immár gyárrá bővült üzemben, 1899-ben egy gépgyárat is felvásárolt. Elsősorban mezőgazdasági gépeket gyártottak. 1914-ben már 185 embert foglalkoztatott a cég. Az első világháború nehézségei részvénytársasággá alakították át a gépgyárat, Hamerli mellett számos tulajdonos is megjelent. A legnagyobb részvényes maga a Hamerli bőrgyár lett. A második világháború után végül mindenétől megfosztották Józsefet, a gyárat államosították.
Kevesen tudják, hogy a mecseki Sára-pihenőt és Flóra-pihenőt ő neveztette el feleségéről és édesanyjáról.
A Hamerli név és a kesztyűgyártás ma
Az államosítások után, mikor minden egyes üzemet elvettek a családtagoktól, a kommunista-szocialista érában igyekeztek minél jobban elfeledtetni a Hamerli nevet. 1948 után több kisebb üzemet is beolvasztottak a gyárba, így azt nem lehet mondani, hogy a termelés csökkent volna, 1950-ben 265 ezer pár kesztyűt gyártottak le.
Az öreg Hamerly forogna a sírjában, ha ezt a nyolcvanas évekbeli reklámot látná:
[su_youtube url=”https://www.youtube.com/watch?v=2BsjXIg5uE4″ width=”720″ height=”460″]videofelvétel[/su_youtube]
A rendszerváltás után feldarabolódott a nagy üzem, kisebb manufaktúrák vették át a helyét – az 1861 Pécsi Kesztyűmanufaktúra, a Gant Pécsi Kesztyű Kft., a Pannon Glove Kft. stb. Jelenleg hét családi vállalkozás érdekelt a kesztyűgyártásban Pécsett.
(Forrás: Pécs Története, Pécs Lexikon)
