Több mint száz pécsi, és több mint ezer baranyai halt meg az 1872-73 során hazánkban dúló kíméletlen kolerajárványban.
A múlt nagy járványai közül a kolera szedte a legtöbb halálos áldozatot Magyarországon. Hazánkba a kolera 1872-ben érkezett, melyre az ország a korábbi járványok tapasztalataiból kiindulva megpróbált felkészülni, ám hiába terjesztették az általános higiénés, tisztálkodási, takarítási és táplálkozási előírásokat az ország 13 milliós lakosságából 450 ezren megfertőződtek. Ebből 190 ezer ember, a megbetegedettek 42%-a meghalt – derült ki Pandur Anett Az 1872–73-as kolerajárvány Pécsett című írásából.
Mi a kolera?
Az Európát hatszor letaroló betegség – azaz „Isten öldöklő angyala” – hazája a mai India és Pakisztán területén van. Innen 1817-ben terjedt el az egész világon. A kolera vízben hónapokig megélhet, a betegek székletével, hányadékával terjed, szájon át fogékony szervezetbe kerülve pedig újabb fertőzést, megbetegedést okozhat.
A kórokozó a fertőzőforrásból kiindulva az ivóvíz, fürdővíz, élelmiszerek, szennyezett kezek és a legyek közvetítésével terjed. Megelőzésére a karanténrendszer hatástalan – írja Pandur. A kolera a szegényebb, nem megfelelő higiénés körülmények között élő közösségeket erősebben sújtotta.
Gyógymódok a kolerára?
Ha valakinél beütött a baj, azt tanácsolták az orvosok, hogy hasukra mustárpép-borogatást tegyenek. Ha a beteg nem hány, igyon meleg boróka, hársfa, fodormenta főzetet, Baranyában továbbá „hasmenés ellen, csersavat, hányás ellen jégdarabokat, kihűlés ellen dörzsölést, bőr alá fecskendezett hangyasavat alkalmaztak” – számol be Pandur írásában. Érdekesség: a falusiak körében ekkor terjedt el a fokhagymával készített pálinka is.
A járvány betör Baranyába
Baranyából 1872. november 7-én jelentették az első esetet. A megyébe egy matróz hozta el a kórt, aki Mohácsnál szállt partra, egész nap járta a várost, majd miután betegen összeesett, a kórházban meg is halt. A következő napokban pedig egyre több és több kolerás került kórházba Mohácson és Dunaszekcsőn. Ezután jött a pánik, és belügyminisztérium járványvédelmi rendeleteinek sora is.
Kötelező fertőtlenítéshullám vette kezdetét, kiemelt figyelmet fordítottak a nyilvános illemhelyekre, középületekre, állomásokra, kikötőkre. A nagy összejövetelek, búcsúk, bulik, vásárok, ünnepek mindegyikét betiltották, és kijárási tilalmat rendeltek el. A halottakat zárt koporsóban kellett eltemetni a léckoporsók helyett, templomban pedig tilos volt felravatalozni a fertőző testeket.
Pécset térdre kényszeríti a járvány
Pécsett 1873. július 22-én észlelték az első kolerás esetet. Egy férfi az utcán összeesett, másnap a városi kórházban meghalt, ezután pedig a betegség gyorsan további 29 áldozatot szedett a kórház ápoltjai közül. Bubreg Mihály polgármester javaslatára kolerakórházat húztak fel. A bevett közhigiénés intézkedések azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, július végére több kolerással kellett szembenézniük. Ebben annak is nagy szerepe lehetett, hogy a kórházak annyira tele voltak a betegségben szenvedőkkel, hogy azok a folyosókon is feküdtek.
A kórház egyébként a „városi kolera gócpontja” volt – ahogy Pandur írja –, mivel az innen kikerült, még fertőző betegek tovább terjesztették a kórokozókat a város utcáin és lakókörnyezetükben. Nem használt az ügynek az sem, hogy a rendeleteket állítólag nem igazán tartották be a pécsiek:
„A Bagó Vendéglőből bűzös vizek folynak ki a Majláth utcába. Emberi ürülék és hányadék szennyezi a Czinderi és a Líceum utcát. A Kálvárián a szabadban tárolják a büdös húst. A házakat és udvaraikat nem tartják tisztán” – írja szemléletesen Pandur.
A felelőtlenségnek meg lett az eredménye. Pasitzky Ede tiszti főorvos 1873-as jelentése alapján – mikorra a kór alábbhagyott – 144-en betegedtek meg a városban, és majdhogynem minden beteg meg is halt. Mindössze a betegek negyede, 35 fő élte túl a kór pusztítását. A megyében keményen tarolt a kolera, 2129-en betegedtek meg, a kolerások közel a fele pedig el is halálozott, pontosan 1059 fő. Ez a halálozási szám magasabb volt az országos átlagnál.
Öröm az ürömben, hogy a járvány rávilágított az olyan infrastrukturális és közhigiénés hiányosságokra, melyeken így sürgősen javítottak is szerte az országban.
