A pécsi városrészek közül Hird egy kicsit kakukktojás: nem csupán azért, mert a legkeletibb, azért is, mert régebben példátlanul nagy nyüzsgés jellemezte egy ilyen kis településhez képest. A hajdanán élettel teli gyárak mára elnéptelenedtek, de a helyiek nem adják fel: újra életet lehelnének a falak közé!
Hird vidéke már az Árpád-korban is lakott volt és nem is néptelenedett el soha. A török uralom alatt is folyamatosan éltek itt, a 18. század végén pedig szépen felduzzadt a sok ideérkező német családnak köszönhetően.
1979-ben csatolták Pécshez, így Hird lett a város legkeletibb városrésze. Pezsgő kis ipari településsé vált az ott működő kenderfonógyárnak és a cementgyárnak köszönhetően.
Honnan a név?
Hird neve egy egyszerű személynévből keletkezett, magyarosítással. A „hír” főnév származéka, a hírvivőket, hírszerzőket hívták így.
Hitélet Hirden
A templomnak és a plébániának komoly múltja van. Egészen 1801-ig a pécsváradi plébániához tartoztak, akkor váltak külön, és már 1800-ban felhúzták a plébániaházat.
A hozzá tartozó Szentháromság-templom végül 1839-ben készült el klasszicista stílusban. Azóta is a hirdiek plébániatemploma. Az évtizedek folyamán mindig csinosítgatták, a ma is látható dombormű-stációkat például Trischler Ferenc pécsi szobrászművész alkotta.
Egy „őslakos” szemével
Sváb Zoltán 1972-ben született, mindig is Hirden élt. Elmondása szerint gyermekkorában teljesen más világ volt arrafelé. A kenderfonógyár teljes létszámmal működött, a cementgyárban vagy kétezren dolgoztak. Ma előbbi üres, utóbbi pedig öt-hat helyinek nyújt munkalehetőséget.
– A hetvenes és a nyolcvanas években folyamatosan bővült Hird, leginkább svábok érkeztek az új lakótelepekre a környező kistelepülésekről – meséli.
Hird is több részre különíthető el: az öreg falu (a Harangláb utca vidéke), a központi rész, a Pécshez közelebb eső Újtelep, és a hirdi temető mellé épített legújabb rész.
– Jelenleg nagyon fogyóban van a lakosság, rengetegen költöznek el, sok az eladó ingatlan. És ez a folyamat már hosszú évek óta tart. Hird egyetlen előnye, hogy közel van Pécshez és olcsóbbak a házak – vélekedik.
Sváb Zoltán szerint a falubeliek hosszú ideje önállóak szeretnének lenni. A saját önkormányzatok tudnának pályázni támogatásokra, de mint Pécs része, csak részönkormányzata van egy önkormányzati képviselővel, a legtöbb pályázati lehetőséget a város elviszi.
Elmondta, mindig voltak függetlenedési törekvések, de hátulütői is lennének bőven ennek a lépésnek. Például a buszközlekedés: most a 13-as járat jól, viszonylag gyakran jár ki Hirdre, reggelente és délutánonként sokan mennek munkába Pécsre. Ha önálló faluvá válna a település, csak távolsági járatokkal lehetne megközelíteni, külön bérletet kellene venni.
– A Hird körüli falvakban mind zajlanak a fejlesztések, de mi kimaradunk ebből. Sok helyi törekvés van a település megszépítésére, de kézzelfogható jeleket egyelőre nem látni.
– Mikor még működött a kendergyár és a cementgyárban is pezsgett az élet, Hirden sok közösségi program volt. Farsangi bálokat tartottak, a gyerekek különféle produkciókkal készültek. Szüreti bált szerveztek minden évben. Mára már csak a falunapok, majálisok maradtak, idén viszont ezeket sem sikerült összehozni – meséli.
Az óvodák és iskolák sem túl zajosak: a hirdi óvoda három csoportjában kevesebb mint ötven gyerek van, az iskolában pedig a négy alsó évfolyamon körülbelül harminc diák tanul. A még megmaradt programok szervezése viszont egy helyi nőegyletnek köszönhető, ők nagyon aktívak. Egy hirdi asszonykórus is létezik, ők is fellépnek néha.
Viszont egy szép, saját kultúrházat jó volna kialakítani. De azért egy látogatónak is van mit megmutatni Hirden: a patinás templomon kívül a róla elnevezett utcában van egy nagyon szép régi harangláb, ezt érdemes megnézni. A település mellett van egy öreg, nagy malom, amit egy kis ráfordítással igazi látványossággá lehetne alakítani.
