Pécs jelenlegi városképét, intézményeit, valamint a helyi jótékonysági egyesületek munkáját is nagyban meghatározta a pécsi Jótékonysági Nőegylet munkája. Annak ellenére, hogy tevékenységük nem túl ismert, sok olyan tettük volt, amelyekre mindenkinek büszkének kell lennie.
A pécsi Jótékony Nőegylet egy olyan korban alakult meg, amikor egy nőegyletre valóban nagy szükség volt. Ahogy Agócs Angéla és Fehér Zsófia egyik tanulmányukban írják, a nők társadalmi egyenlőségének kivívása előtt számos „felfogásbeli akadály, valamint társadalmi érdekellentét tornyosult” a dualizmus korszakában.
A probléma abból eredt, hogy a férfiak szemében a nőknek a feladata az volt, hogy jó anyák és feleségek legyenek, semmi egyéb. A nők egyenjogúságának kiharcolása Pécsett az 1890-es években már komoly fordulópontot ért el, ugyanis elkészült egy olyan pontokba szedett program, melyben az olyan közfelfogás ellen ágáltak (melyet ráadásul nők is osztottak), miszerint a nőknek kevesebbet kell tudniuk, mint a férfiaknak, és hogy nem kell nőket felelősségteljes munkakörökbe helyezni. Ezért többek között egy leányiskola létrehozásáért, és a nők oktatásának megreformálásáért és egy nőegylet megalkotásáért harcoltak.
Ebben a közegben alakult meg a Pécsi Jótékony Nőegylet 1871-ben. Kezdetben egy árvaházban működtek, majd 1878-ban megépült első székházuk a mai postapalota helyén. Ezután 1905-ben új központot építettek a Mária utcában, amit mi csak a volt Bóbita Bábszínházként ismerünk. Ahogy Árvai Tünde történész írja a Pécsi Nőtörténet nevű oldalán, az egylet legfontosabb feladata a városi szegények támogatása és közhasznú intézetek létesítése volt. Ennek pedig az egylet eleget is tett. Nézzünk pár példát a nőegylet jótékony, Pécset formáló tevékenységeire!
Szabó Helga, a „Pécs Közegészségügye az 1880-as években” című írásában egy kitűnő példát hoz a megalakult nőegylet munkájára. Mint írja, „a városban sok nincstelen élt, akik főleg télen kényszerültek arra, hogy kéregessenek… a házról-házra járás nem volt egészséges, úgysem kaptak teljes értékű ennivalót, csak rothadt húst, meg némi kenyeret”.
A probléma megoldása egy népkonyha létrehozása volt, ami az egylet hozott össze Sável Kálmánné elnöksége idején. Így pedig nem csak a koldusokon és az éhezőkön segítettek, hanem a pécsi napszámosokon is és a szegény diákokon, akik a konyha működésében segédkeztek. Ezzel együtt pedig javult Pécs közegészségügye is.
A pécsi népkonyha 1895-től 1930-ig látta el a rászorulókat. Az 1900-as évek elején a népkonyhát kiegészítették egy szegényház megépítésével, mely a hajléktalanoknak szolgált menhelyül egészen az 1940-es évek végéig (a Vince utcában volt) – írja Árvai Tünde.
Ehhez kapcsolódik az is, hogy a nőegylet tagjai rendszeresen segítették a pécsi börtönből szabadultakat, akiknek étkezési az 1900-as évek elejétől fogva étkezési jegyeket adtak. Ahogy azonban Polgár András „A börtönügyi utógondozás pécsi egyesületei (1887-1944)” című tanulmányában írja, a szabadult rabok általában nem éltek a lehetőséggel.
A szegények mellett a Jótékony Nőegylet a legkisebb pécsiekre is gondolt, ugyanis a kisdedóvás az 1800-as évek végének egyik legfontosabb megoldandó feladata volt. A rászoruló gyerekeket az egylet 1887-től fogva a Dischka Győző utcai (akkoriban Kert utca) új építésű intézményében látta el, a város első óvodájában, amit akkor a bájos „gyermekkert” kifejezéssel láttak el – áll Márfi Attila „A Kert utcában álló nyári színház” című Pécsi Szemlében megjelent cikkében.
Nem gondolnánk, de a Jótékony Nőegylet a pécsi sportéletért is sokat tett. Pécs első 1873-ban épült tornacsarnokát ők húzták ki az anyagi slamasztikából. Ahogy Bödő László írja „Sportlétesítmények Pécsett a 19.században” című cikkében, a csarnokot a totális csőd közelgésével még a város sem tudta volna megmenteni, a nőegylet azonban ezt megtette. Egyébként a város első jégpályáinak egyikét is ők hozták tető alá.
Egy nőegyletnek természetesen dolga a nőnevelés is, épp ezért 1877 és1882 között varróiskolát alapítottak a tanulni és dolgozni akaró pécsi lányoknak, ami a nők egyenjogúságáért történő szárnyait bontogató küzdelemben nagy lépésnek számított akkoriban.
Hogy honnan volt pénzük minderre? Nos, egyrészt a városiak adományaiból, másrészt olyan általuk szervezett női témájú előadásokból, táncmulatságokból, beszélgetős teadélutánokból, karácsonyi gyűjtésekből, melyeknek köszönhetően mindig volt miből költeniük arra, amire épp a városban szükség volt.
Az 1949-ben feloszlatott egyesületet 1997-ben alakította újra Kittkáné Bódi Katalin.
A pécsi zsidó nők is egyletbe verődtek
Fontos megemlíteni, hogy a pécsi Jótékony Nőegylet mellett a korban ott tevékenykedett még a szintén pécsi, 1869-ben alapított Izraelita Jótékony Nőegylet is, ahol hasonló, önzetlen és építő munkát végeztek a nők, akiket a jótékonykodás és a szegények segítésének zsidó hagyományai vezéreltek. Radnóti Ilona „A Pécsi Izraelita Jótékonysági Nőegylet a dualizmus korában” című tanulmányában leírja, hogy az egylet általános célként a zsidó hitközség területén élő szegények támogatását valamint a nők, özvegyek, munkanélküliek és árvák megsegítését tűzték ki.
Fontos kiemelni, hogy kivételes estekben az egyesület más vallásúakat is támogatott, és időnként a pécsi kulturális eseményeket is támogatták. Erre jó példa, hogy 1888-ban Aidinger János, akkori pécsi polgármester felhívására az egylet pénzt gyűjtött az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet lobogójának elkészítéséhez, és a jogász dalárdának is. Mindezek mellett – írja Radnóti Ilona – az izraelita nőegylet „egyfajta közvetítő funkciót vállalhatott fel a zsidóság és a nem zsidó társadalom között” Pécsett, amire szintén nem volt még példa ez előtt.
Forrás:
Pécsi Szemle (pecstortenete.hu):
Márfi Attila: A Kert utcában álló nyári színház története, Bödő László: Sportlétesítmények Pécsett a 19. században, Szabó Helga: Pécs közegészségügye az 1880-as években, Agócs Angéla – Fehér Zsófia: A nők helyzete Pécsett a 19–20. század fordulóján a helyi sajtó tükrében, Polgár András: A börtönügyi utógondozás pécsi egyesületei (1887-1944), Radnóti Ilona: A Pécsi Izraelita Jótékonysági Nőegylet a dualizmus korában
pecsi-notortenet.blog.hu
