A német zseni hajszálai még Pécset is megjárták, Liszt Ferenc esztergomi miséje csak azért is pécsi maradt, Kodály Zoltán pedig még a bőrgyári munkásoknak is ajánlotta művét. Pécs nem csupán festőket és költőket ihletett meg, voltak neves zeneszerzők, zenészek is, akik a város hangulatának, a pécsi barátaiknak adóztak műveikkel.
Elsősorban nem korunk ikonikussá vált, lassan kanonizálódó darabjáról, a Punnany Massif Pécs Aktuál X című számáról van szó, hanem komolyabb, világhírű zeneszerzők műveiről. Bár el kell ismerni, a pécsi bandának minden helyi büszkeségünket sikerült pár percnyi rap-be belezsúfolni, és országosan ismertté tenni.
A klasszikus zenére koncentrálva próbáltunk minden információt összegyűjteni, mindent ami Pécset a világhírű zenészekkel összekötötte.
Liszt Ferenc látogatása városban, 1846-ban, talán a legközismertebb. Több napig tartózkodott Pécsett. Óriási tömegek előtt koncertezett, majd nagy bejelentést tett: a székesegyház avatására a restaurációk befejeztével ünnepi misét komponál Pécsnek. Ám a munkálatok elhúzódtak, az őt vendégül látó Scitovszky János pécsi püspök időközben magyar hercegprímás lett, az ígért mű pedig 1855-ben született meg Esztergomi mise címmel. Ennek ellenére nekünk mindig Pécsi mise marad, amit Liszt a városnak ajánlott.
Nem beszélhetünk Pécs és a nagy zeneszerzők kapcsolatáról, ha nem alakul meg 1847-ben a Pécsi Dalárda. A legendás kórus országos hírnévre tett szert, és ugyan megszakításokkal, de egészen 1948-ig működött.
A Pécsi Dalárda, látogatása után, 1864-ben tiszteletbeli tagjává választotta Erkel Ferencet, aki nem győzött hálálkodni ezért a nemes gesztusért. Hálája jeléül pedig írt is egy férfikari művet a pécsi dalosoknak: Petőfi Sándor Elvennélek című versét dolgozta fel.
Kodály Zoltán és Pécs kapcsolata híresen gyümölcsöző volt. Több helyi karnaggyal, karvezetővel ápolt baráti viszonyt, így számos művet személyesen nekik, kórusuknak írt és ajánlott.
Sokat járt Pécsett, hiszen a város már akkor a kóruszene fellegvárának számított országos szinten. Megalapította a máig minden évben megrendezett Éneklő Ifjúság kórusversenyt.
Jó példa erre Petőfi versének feldolgozása vegyeskarra, A magyar nemzet. A kotta címlapján rögtön ott az ajánlás: A Pécsi Bőrgyári Dalárdának.
Pécs és Ludwig van Beethoven viszont elég furcsa szálakon kötődik egymáshoz – hajszálakon. Hogy mit jelent ez?
A 19. közepén élő Hölzl Szeráf Ferenc, a pécsi Székesegyház orgonistája és karnagya, jó viszonyt ápolt egy bizonyos Sauter Ferdinánddal, aki a nagy Beethoven barátja volt. Sauter jelen volt Beethoven halálos ágyánál is, majd a halálát követő napon, könnyektől fuldokolva levágott egy tincset a mester hajából.
A tincset barátjának, Hölzl Szeráf Frigyesnek ajándékozta, aki pedig továbbajándékozta a Pécsi Dalárdának 1870-ben.
Részlet Hözl 1870-es leveléből:
[su_quote]A Pécsi Dalárdának ajándékozom Beethoven egyik hajfürtjét. Ezt a hajfürtöt az én immár meghalt barátom, Sauter Ferdinánd ismert költő, Beethoven halálos ágyán, kinek elhalálozási napja 1827. március 26-a, 27-én levágta, és több barátom jelenlétében, kik közül csak a még most is élő dr. August Schmidtet, a Wiener Musik-Zeitung egykori kiadóját említem, saját kezűleg nekem ajándékozta.[/su_quote]
A kórus megszűnését követően sokáig őrizgették az ereklyét, majd 1958-ban Martonvásárhelyre került, a nagy zeneszerző szülőhelyére, szülőházába.
Forrás: Ivasivka Mátyás – Kovács Attila: Pécsi Concerto
