Pécs és Graz közel három évtizede kötötték meg azt a testvérvárosi szerződést, mely a mai napig él és virágzik. A következőkben bemutatjuk, hogyan lett Ausztria második legnagyobb városa és egyben egyik legnépszerűbb turistacélpontja Pécs testvére, hogy a két város miként működik együtt, és hogy milyen látványosságokat érdemes megnézni Stájerország gyöngyszemében.
Pécs és Graz 1989 októbere óta, közel 30 éve ápolják a mai napig gyümölcsöző testvérvárosi kapcsolatukat. A testvérvárosi szerződést a stájerországi városban írta alá Molnár Zoltán pécsi tanácselnök és delegált tanácstestülete, valamint Alfred Stingl Graz polgármestere. Az együttműködés megalapozását, a szerződés aláírását fanfárok és harsonák ünnepélyes dallama kísérte. (Az eseményen részt vett a nemrég sorozatunkban is bemutatott Fellbach polgármestere is, hiszen Fellbach mind Pécsnek, mind pedig Graznak testvérvárosa.)
Alfred Stingl a nagy napon üdvözölte a magyar népet a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából, s megállapította, hogy Pécs és Graz barátsága „jelképszerűen illeszkedik be a képbe, hiszen „olyan változások tanúi vagyunk Európában, amely új reményeket nyújt több bizalomra, biztonságra” – mondta Graz polgármestere az eseményen.
Az ünnepélyen Pécs és Graz vezetői kinyilvánították, hogy „az együttműködés területei a nyelv, a kultúra megismerése, az építészet, a műemlékek megóvása, a gazdasági kapcsolatok és az emberek találkozása lesznek a tudomány, a művészet, a turizmus és a tömegkommunikáció segítségével” – írta 1989-ben a Dunántúli Napló.
Egyeseknek akár szép, de üres szavaknak is tűnhetnek ezek, ugyanakkor mi sem bizonyítja jobban Pécs és Graz máig aktív testvériségét, mint az az üzenet, amit a Magyar Kultúra napjának alkalmából küldött idén januárban Pécsnek Siegfried Nagl, Graz jelenlegi polgármestere:
„Graz 1989 óta a mai napig szoros baráti kapcsolatot ápol Péccsel. Testvérvárosi együttműködésünk és különböző közös projektjeink is kapcsolatfenntartásunk eredményességét bizonyítják. Említésre méltó példa erre Graz és Pécs város közösen létrehozott ösztöndíj programja, mely keretén belül együtt ünnepeljük az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját. Az 1956-os magyar menekültek útja Grazba című kétnyelvű könyv pedig kiváló példáját mutatja a két testvérváros és azok egyetemeinek együttműködésének.”
Arról nem esik itt szó, hogy Pécsben és Grazban közös, hogy mindkét város elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa megtisztelő címet. Az osztrák város 2003-ban lett kultúrfőváros, óvárosát pedig – ahogy Pécsett például az ókeresztény sírkamrákat – az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.
Grazot persze nem csak ezért érdemes meglátogatni, de ha pécsiként Ausztria második legnagyobb városában járunk, jó ha tudjuk, hogy a két város között – és így lakóik között is – nagy a barátság.
A Mura folyó partján álló város neve meglepő módon szlovén eredetű, a gradec, azaz a grad szó (vár) kicsinyítő képzős formájából ered, tehát Graz azt jelenti, hogy kis vár vagy váracska. Nagy meglepetést így feltehetően nem okoz senkinek, hogy Graznak van egy kis vára, ami alapvető turistalátványosságnak számít.
A város a Schlossberg, azaz a Várhegy köré épült, ahova felvonóval és gyalog is fel lehet jutni (utóbbi megoldás kellemes testmozgás is, 260 lépcsőfokot kell megmászni). A Várhegy ékessége az Óratorony, melynek érdekessége az, hogy a nagymutató jelzi az órákat, a kismutató pedig a perceket.
Látni kell továbbá a 2003-as grazi EKF programév alatt mesterségesen kialakított, furcsa kagyló formájú Mura-szigetet is, melyben egy modern kávézó és egy koncerthelyszín is helyet kapott.
A műszigethez hasonló másik különlegessége Graznak a szintén meglepő formájú Művészetek Háza, ami egy kék buborékra vagy lufira hasonlít leginkább, de a helyiek csak „tehénnek” hívják, mert őket egy tőgyre emlékezteti.
A grazi főtéren áll a Városháza, mely – éppúgy, mint a pécsi – hangulatos kávézóknak és üzleteknek is helyet ad, sőt, az ifjú grazi párok is itt esküsznek örök hűséget egymásnak.
