Irénke, a csinos felszolgáló így mondta be a megmásíthatatlan végszót: kocsisok záróra, trógerok fizetni! A Nádor Szálló sörözőjében rendszerint óriási volt a forgalom és rengeteg a tömegverekedés. A több mint 170 éves múltra visszatekintő söröző egyik legfontosabb része volt a Nádor komplexumnak, mely most „új kezekbe” került. Egy kreatív pécsi csapat a régmúlt szellemét megtartva valósítja meg elképzeléseit a történelmi hangulatú térben.
A Nádor Söröző hosszú múltra nyúlik vissza
A néhány éve elhunyt Trebbin Ágost pécsi helytörténész szerint az első söröző a Nádor Szálloda Vendégfogadó egységeként 1846. őszén fogadott vendégeket. A Nádor komplexumának a söröző fontos részét képezte. 1902-ben Schlauch Imre tervei alapján az épületet átépítették, ezután a tulajdonosok és bérlők sorra váltogatták egymást a szálló életében. Az „első” Nádor tulajdonosai az építtető Schönherr család és örökösei voltak, 1918-ig az övék volt a Széchenyi téri szálloda. Ebben az évben a kitűnő vendéglátó szakember hírében álló Szigeti Ede vette meg a családtól a szállodát. Ő vitte azután a Nádort az 1920-as évek közepéig, csődbe jutása után pedig a Dunántúli Szállodai és Élelmiszerüzemi Rt. olvasztotta magába – írta meg Trebbin Ágost az épület történetét.
Az 1930-as évek hatalmas gazdasági válságai alaposan megviselték a pécsi vendéglátóipart is. Csak a tőkeerős cégek tudtak talpon maradni. 1933-ban a Nádor Szálloda is árverés alá került, amelyet azután a Pécsi Pannónia Sörfőző Rt. vásárolt meg. A sörgyár nagyon sok mindent tett a Nádorért, és különösen szívügye volt a Nádor söröző. Jelentős összeget fordítottak a rossz állapotban lévő épület rekonstrukciójára.
Előkelő vacsorázóhelyből forgalmas kocsma
Az 1930-as évek végén kapta meg a söröző azt a nagyszerű faragott bútorzatot, amely annak idején nagy elismerést váltott ki a pécsi vendégek körében, és jelenleg is látható a Széchenyi tér 15. szám alatti üzlethelyiségben. A helyi közvélemény úgy tartotta számon a Nádor sörözőt, mint előkelő, de nem túl drága vacsorázóhelyet. A cigányzene – és egyéb zene – általában nem zavarta a csendes, békés étkezést.
Később válságos évek következtek; a nyilas uralom, valamint a szovjet bevonulás alatt a civilek nem látogathatták az egységet, majd 1949-ben államosították a Nádor sörözőt.
1956-ban megszüntették az állófogyasztást, és II. osztályú besorolást kapott. Trebbin elbeszélése alapján ezzel azonban a régi vendégkör nem tért vissza. Akkoriban a minőség nem nagyon számított, csak a tervteljesítés, aminek bár óriási forgalom, de tömegverekedések sorozata lett az eredménye.
[su_quote]
Bizony nehéz volt bejelenteni a zárórát, Irénke, a csinos felszolgáló kislány így mondta be a megmásíthatatlan végszót: „Kocsisok záróra, trógerok fizetni.”
[/su_quote]
[su_box title=”Az egykori Nádor söröző legutóbbi bérlője, a világhírű keramikusművész, Antoni Hendrix volt” style=”soft” box_color=”#df9e97″]
Az egykori Nádor söröző legutóbbi bérlője a nemrég elhunyt holland virágkötő és kerámiaművész Antoni Hendrix volt. A Nádor Art&Flowers tulajdonosa Belgiumból érkezett Magyarországra, itt alapított családot és itt nyitotta meg saját kerámiagyárát, a Terra Ungheriát is belga kollégájával. Termékei Párizstól Frankfurtig, Belgiumtól Svédországig szinte minden európai nagyvárosban megtalálhatóak.
Antoni végzettsége szerint virágkötő mester volt, a szakmát pedig Hollandia egyik legjobb iskolájában tanulta ki, ahol a virágkötés hagyományos technikáján kívül művészeti képzést is kapott, diplomamunkája sem egy csokor volt, hanem egy igen vad, betondrótokból és ágakból készült kompozíció.
Antoni emellett keramikus is volt, ám a korongozást nem iskolában tanulta, hanem erdélyi mesterektől leste el.
– Magyarország az a hely, amit kerestem. Nyitott ország, tele kreativitással és ügyes kezű emberekkel – nyilatkozta lapunknak még 2013-ban.[/su_box]
Újra virágkort élheti a Nádor volt sörözője?
Alig pár hét, és újra megnyit a Nádor volt sörözője, ezúttal lakberendezési és virágboltként, közösségi- és kiállítótérként funkcionál majd. A P’artisan csapata nagy gonddal újítja fel a helyiséget, figyelmet fordítva a közel száz éves faelemek, csillár és a patinás részletek megőrzésére. A helyiségben vásárolhatunk ezüstékszereket, kerámiakaspókat de lesznek ipari lámpák, design beton és kerámiaékszerek is, az emeleten pedig négy építész és négy belsőépítész fog dolgozni. A csapat szívügyének tekinti a hely múltjának őrzését, ápolását, ezért régi képeket és történeteket szívesen fogadnak Facebook-oldalukra.
Forrás: Hetedhéthatár.hu, Museum-digital.de, Egykor.hu
