Egy hét múlva véget ér a pécsi romáknak szóló „Dolgozva tanulás” című rendhagyó mintaprojekt, melynek köszönhetően a programban részt vevők a jövőben akár biztos megélhetéshez is juthatnak választott szakmájukon belül. A 3 hónapja indult projektet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat györgytelepi épületénél, a projekt fő helyszínén értékelték egy sajtótájékoztató keretén belül.
A végéhez közeledik a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt., a Nyolc Boldogság Alapítvány és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által indított és koordinált „Dolgozva tanulás” című rendhagyó, 3 hónapos pilot, azaz kísérleti projekt, mely olyan tanulni vágyó cigány származású pécsieket célzott meg, akik a projektnek köszönhetően elsajátíthatták az olyan – ma már akár hiányszakmának is nevezhető – betanított foglalkozások alapjait, mint az asztalosság, a kőművesség, vagy a kárpitos. A projektben 16 és 62 éves korig bárki (akár iskolai végzettség nélkül is) részt vehetett, aki vállalta a 3 hónapos, napi szintű, szakmára történő felkészítést.
Az előzetes regisztráció és egy tavaly augusztusban tartott kimerítő tájékoztató után a jelentkezők egy kötelező kompetenciatesztet és egy kérdőívet töltöttek ki, majd – szintén augusztusban – egy motivációs elbeszélgetést követően választották ki azt a 14 jelentkezőt, akik részt vehettek az általuk választott szakma gyakorlati képzésén. Ez azonban nem tanfolyam, hanem munka, melynek során a projektben részt vevők a szakmák mestereitől tanulva, tisztességes, akár a minimálbért is meghaladó fizetésért dolgozhattak (innen a projekt neve). A kiválasztottak tehát egy-egy mesteremberhez csatlakozva kifejezetten tapasztalati alapú tanulási formában sajátíthatták el a szakmák alapjait. A tényleges munka 2018. november 6-án kezdődött meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat györgytelepi épületében.
A február 6-án záruló projektet a helyszínen egy sajtótájékoztató keretén belül értékelte Oszoli Dénes, a városrész önkormányzati képviselője, Moravcsik László, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat projektvezetője és Fehér Angéla, a Nyolc Boldogság Alapítvány programkoordinátora.
Moravcsik László elmondta, hogy a projektben magyar, román, szlovák, cseh, szerb és bolgár partnerek vettek és vesznek részt. Mint mondta, a pályázat célja az volt, hogy a partnervárosokban – például Pécsett – élő roma lakosság munkaerő-piaci integrációját elősegítsék és erre Közép-Európa bármely országában alkalmazható módszert dolgozzanak ki.
– Ezek a több országban egy időben, párhuzamosan futott és lezárult kísérleti projektek arról szólnak, hogy miként lehet azoknak segíteni, akik nem tudtak és tudnak eljutni intézményes kereteken belül a foglalkoztatottságig. A pécsi projekt is ezt példázza, hiszen itt is szakítottunk a probléma szokványos megközelítéseivel és annak a megoldásait kerestük, hogy hogyan lehet egy gyors, rugalmas módszertant kitalálni a résztvevők munkavállalásának előremozdítására – mondta.
Oszoli Dénes kiemelte, hogy a projektet koordináló Magyar Máltai Szeretetszolgálat mindig partnere volt a városnak például a városrész és az itt lakó hátrányos helyzetűek rehabilitációjában.
– Egy nemzetközi kísérleti programról van szó, mely egy közép-európai modell kidolgozását célozta meg. Olyan praktikákat és gyakorlatokat dolgoztunk ki és próbáltunk ki itt, a valaha hírhedt Györgytelepen, amiket később akár nagyobb létszámban is alkalmazni tudunk a partnerországok közreműködésével. Bízom abban, hogy amit ennek a példaértékű projektnek a keretén belül a résztvevők megtanulhattak és a mesterek segítségével elsajátíthattak, az nagyban hozzájárul majd a sikeres munkaerő-piaci integrációjukhoz – mondta, majd hozzátette, hogy a projekt párhuzamosan valósul meg a városrészt érintő – TOP-forrásból támogatott – olyan fejlesztésekkel, mint például a Szocfészek, a HELP és a Pécs Paktum.
Fehér Angéla hangsúlyozta, hogy hatalmas eredménynek tartják azt, hogy az a 14 fő, akik részt vehettek a projektben, mindvégig jelen voltak a 3 hónapos program során.
– Messze túlmutat ez a program a három itt betanult és elsajátított szakmán. A résztvevők ízelítőt kaptak az asztalos, a kőműves és a kárpitos szakmákból, de úgy gondolom, hogy ennél jóval többet tanultak a munkáról, jóval több tulajdonság vált legtöbbjüknél belsővé. Ez azt jelenti, hogy munkára képes állapotban jelentek minden nap, hogy szóltak előre, ha nem tudtak bejönni és igazolták is hiányzásaikat, hiszen ők dolgoznak, munkahelyük van. Ez óriási teljesítménynek számít, ez az igazi eredmény, és nem feltétlenül azok a termékek, amiket a két kezükkel előállítottak. Mindez célunk volt, és sikerült is elérnünk. Az, hogy mit hoz számukra a jövő, nem tudjuk, de az biztos, hogy lesz támaszuk, mi a továbbiakban is biztosítjuk számukra ezt az úgymond szociális hátvédelmet – mondta.
A projekt az „Interreg Danube Transnational Programme”, Danube RARE projekt keretében valósul meg.
