A fehérvirágú vadgesztenyék egyik legagresszívebb kártevője napjainkban a vadgesztenyelevél-aknázómoly. Pécsen most elkezdik irtani a rovarokat.
A Biokom NKft. lapunkkal közölte, hogy hazánkban először 1993-ban jelent meg, de rövidesen mindenhol elterjedt.
A moly báb alakban a lehullott levelekben telel át, nálunk évente 3 nemzedéke tud kifejlődni, az első nemzedék rajzása áprilisban indul meg. A kártevő nevét a lárvák fejlődése során a vadgesztenye levelén okozott kár megjelenési formájáról kapta.
Miután a levéllemezre lerakott tojásokból kikelő lárvák behatolnak a levélbe, az ott lévő növényi szövetekből táplálkoznak. Az elhalt szövetek külsőleg kis kör alakú aknák formájában láthatóak. Az első, majd a későbbi nemzedékek kártétele során a növények levéllemeze, ezzel az asszimilációra képes felület is egyre csökken, így a fa kondíciója leromlik, és rövid idő alatt a növény tönkremegy.
Védekezni mechanikai és kémiai módszerekkel egyaránt lehet. A mechanikai védekezés az ősszel lehullott fertőzött levelek alapos összegyűjtéséből, és megsemmisítéséből áll. A kémiai védekezés pedig ún. kitinszintézisgátló szerekkel végezhető, melyek hatására a levéllemezben lévő hernyó nem képes molylepkévé alakulni, így a kártevő elpusztul.
A fák permetezését a cég növényvédelemmel foglalkozó szakipari céggel végezteti. Ezek a szerek közterületen használhatóak, az esetlegesen autókra kerülő permetszer a gépkocsikban semmilyen kárt nem okoz. Méhekre nem, vízi szervezetekre veszélyes.
