Lapunk is beszámolt arról a valószínűleg minden lokálpatriotizmussal „vádolható” baranyait egyfajta büszkeséggel eltöltő örömhírről, mi szerint november elején a hosszúhetényi Almalomb megkapta a Michelin Guide inspektoraitól a fenntartható vendéglátóhelyeknek járó „zöld csillagot” – amellett, hogy felkerült a híres-neves étteremkalauz által ajánlott magyar éttermek listájára. Ennek kapcsán vettünk részt egy általuk szervezett programon, melyen többek közt fény derült rá, mi is vezetett a hatalmas elismeréshez.
Érdemes előre bocsátanunk, hogy akit érdekel a gasztronómia, szeret elveszni a kulináris élvezetekben, bizonyára járt már a hét éve működő vendéglátó egységben, de minimum hallott róla ezelőtt – tehát nem tőlünk vár étteremkritikát. Emellett olvasóink nyilván azzal is tisztában vannak, hogy nem szaklapként sem kompetenciánk, sem pedig különösebb törekvésünk nincs rá, hogy megítéljük a hosszúhetényi étel-ital kínálatot. Kollégánk csak elment egy kávékóstolóra, hogy megtudja, milyen út vezetett a „Michelin Kalauz” (angolul Michelin Guide) rangos elismeréséhez.
Élménybeszámoló következik.
A falu kacskaringós utcáin autózva akár el is kerülhetné a figyelmünket a szerény, csupán egy-két egyszerű táblán hirdetett épület – de a szemfülesebbeknek feltűnik az elektromos járművek számára kialakított töltőállomás, az első arra utaló jel, hogy itt tényleg komolyan veszik a környezetvédelmet. Parkolás után érdemes útba ejteni az udvart, amely még télen is impozáns képet fest.
Ottjártunkkor a reggeliző vendégek épp az utolsó finom falatokat fogyasztották, a kóstolni való kávékat pedig egy „alagsori” helyiségben szolgálták fel az érdeklődőknek. Izgalmas véletlenként jelen voltak az étterem hosszúhetényi származású tulajdonosának, Ásványi Ritának a szülei is, így tehát még több „bennfentes” információt tudhattunk meg. Büszke édesanyja például elmondta, szerinte azért nem hasonlítható semmi máshoz az Almalomb, mert lánya és régi barátnője – a vendéglátóhelyet vezető Csaplár Judit – nem ezt tanulták az egyetemen, hanem egyszerűen szívvel-lélekkel végzik a feladataikat. Úgy jellemezte a párost, mint „két elszánt és makacs csaj, akik nem hagyták magukat”.
A beszélgetésen elhangzott, hogy a malomról az első írásos bejegyzés 1824-ből található,
bár már a napóleoni háború alatt készült kataszteri térképen is szerepel az épület, vagyis jövőre több mint 200 éves, országosan védett műemlékről van szó. A telek a jelenlegi tulaj nagyapjáé volt, aki nagyon óvta ugyan az ingatlant, de mégsem tudta megvédeni az idő vasfogától. Unokája pályázati támogatással fogott bele a felújításba 12 éve, így lett – a pécsi építészlegenda, Pelényi Margit – hozzájárulásával a romos épületből fokozatosan étterem és találkozóhely. Mint az a kóstolón kiderült, kezdetben sajnos igen sok kritika érte a vállalkozást: az ellenszenv, az értetlenség ellenére azonban, többek között a szülők és a munkatársak segítségének hála, a projekt sikeres lett, és azóta is folyamatosan bővül. Muszáj is neki, hisz az utóbbi évek gazdasági nehézségei megmutatták, mennyire nem érdemes minden egy lapra feltenni.
Kiderült: a koronavírus-járvány miatti korlátozások közepette indult el például a helyben pörkölt és többek között – hazánkban úttörő módon – otthoni körülmények között is 100 százalékig komposztálható kapszulákba töltött, lebomló festékkel nyomtatott filterpapírba csomagolt kávé forgalmazása is.
Csaplár Judit, az Almalomb háziasszonya ezzel kapcsolatban hangsúlyozta:
[su_quote]Rita számára a környezetvédelem nem csak egy szó, hanem vízió. Nálunk a fenntarthatóság alapérték, egy átfogó szemléletmód, mely működésünk szinte minden aspektusát érinti, amit azonban le kell fordítani egy működő üzleti modellre, hiszen ez drága és sok energiát emészt fel. Mindemellett úgy látjuk, hogy a „zöld” működés a kommunikációról szól – mi igyekszünk példát mutatni és ki is állunk mellette: minden beszállítónkat leellenőrizzük, hogy csak olyan partnerekkel dolgozzunk, akik mellé oda tudunk állni; előnyben részesítjük a regionális- és kistermelőket; megbízható és jó forrásokból szerezzük be az alapanyagot. Persze nem akarok álszentnek tűnni, nyilván vannak olyan konyhai technikák, amelyeket lehetetlen öko-tudatosan megoldani, de megpróbáljuk ezeket a lehető legkevesebbszer alkalmazni.[/su_quote]
A „zöld csillaggal” kapcsolatban elmondta, fogalmuk sincs, mikor voltak náluk a Michelin Guide inspektorai, nagyon meglepődtek a megtisztelő meghíváson a gálára, illetve a díjon. Hozzátette, ez hatalmas elismerése annak a munkának, amit azért végeznek, mert nem tudják másképp csinálni.
„Ha ez nem jön belülről, akkor senki se tenne bele ennyi erőfeszítést”
– vélekedett az étteremvezető.
Óriási dolog, hogy a baranyai étterem – nyilván teljesen megérdemelten – ezzel a hazai gasztronómia legnagyobbjai között szerepelhet. Emellett fontos még hangsúlyozni, hogy megyénk a lista további három szereplőjét adta: a szintén hosszúhetényi Hosszú Tányér, a pécsi Morzsa, valamint a villányi Sauska48 kerültek még be az idei ajánlások közé.
Minden étterem csapatának gratulálunk, olvasóinknak pedig azt ajánljuk, ha tehetik, minél előbb látogassák meg a nevezett helyeket!
