Tartanak tőle, de nem ijednek meg az atomhulladék tároló gondolatától Bodán, ahol idéntől komoly erővel vágott bele ismét az alant fekvő agyagkő réteg kutatásába a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft.. A helyieket szinte bombázzák az információval.
Néhány hete pécsi ellenzéki politikusok tartottak sajtótájékoztatót Pécsett arról, hogy mennyire kevés információval rendelkeznek a pécsiek a bodai atomtemetővel kapcsolatos tervekről. A falu ugyanis légvonalban alig tizenöt kilométerre fekszik a Széchenyi tértől; s itt, a község melletti területen – összesen kilenc települést érintve – folyik az agyagkő kutatása, ami az egyik legjobb, természetes vízzáró anyag.
Azért, mert ebben a földtani rétegben, több száz méter mélyen raknák le a paksi atomerőműből származó, jelenleg átmeneti tárolókban elhelyezett nagy sugárzású radioaktív hulladékot – persze csak akkor, ha a még hosszú-hosszú évekig tartó vizsgálatok ezt igazolják.
– Évek óta, 1996-tól kezdődően, az első kutatások megindulásától fogva folyamatos a helyiek tájékoztatása – mondta Boda polgármestere, Kovács Győző. – A legkisebbtől a legidősebb korosztályig mindenkit megszólítunk, saját újsággal, videós anyagokkal, vagy éppen a különböző tájékoztatónapokon elhangzó előadásokkal, de tartunk vetélkedőket is, a faluban tanösvényen is megismerkedhetnek a kutatásokkal, az elképzelésekkel az emberek.
A kilenc érintett település társulási újságot is kiad, és nem bíz semmit a véletlenre. Két évente közvélemény-kutatást tartanak, a legutóbbi eredménye szerint az emberek 60 százaléka támogatja a kutatást.
A falubeliek tartanak ugyan a beruházástól, de nem félnek. Inkább a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. által készített kutatási anyagokat is átnézetik akadémikusokkal. A cél az, hogy minél objektívebb képet kaphassanak az emberek az ügyről.
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. kutatási engedélye egyelőre csak 2017 elejéig szól, de a tervezett mélységi geológiai tároló létesítését több évtizedes kutatási programnak kell megelőznie. Az európai uniós direktíváknak megfelelően a tárolónak 2060-ra kell elkészülnie. Jelenleg egyébként Svédországban és Finnországban a kiégett fűtőelemek közvetlen elhelyezésére alkalmas, gránitban kialakítandó mélységi tárolók engedélyezési eljárása zajlik. Ezek várhatóan 2025-ben elkészülnek. Franciaországban szintén már előrehaladott a mélységi tároló projektje; itt a bodai agyagkőhöz hasonlítható agyagban helyeznék el a hulladékot. Az engedélyezési eljárása néhány éven belül indulhat el.
A pécsi önkormányzat illetékes referatúrájának vezetője, Bokor Károly elmondta, az önkormányzat tájékoztató anyagot nem kapott a kutatásokat végző cégtől, mivel a tevékenységüket nem Pécs illetékességi területén belül fejtik ki.
– Azonban a pécsi lakosok érdekeit szem előtt tartva, mi is kiemelt figyelemmel kísérjük a fejleményeket. Ezek alapján le lehet szögezni, hogy a folyamat elején, a kutatási fázisban tart még a lehetséges tároló alkalmasságának vizsgálata, bár a kutatások már több évre nyúlnak vissza – mondta.
Hozzátette: a most zajló felszíni kutatásokat követően föld alatti kutatólaboratórium kerülhet kialakításra abban az esetben, ha a korábbi vizsgálatok annak indokoltságát alátámasztják. Ennek létrehozásához az engedélyező atomfelügyeleti szerv megkeresi a szakhatóságokat, de az érintett önkormányzatokat is. A labor létesítésének időpontja legkorábban a 2020-as évek vége felé lehet időszerű. Ez egy új kutatási program, amely a radioaktív tároló létesítése szempontjából jelentőséggel bír.
referatúra főosztályvezető