Az Élet Fája Díjat Pécsett az kapja, aki jelentősen hozzájárul a város és környezete zöldebbé tételéhez, fásításához. Idén a Biokom NKft. erdészeti vezetője, Szilasi Tamás és a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium kapták az önkormányzat által alapított elismerő díjat. Szilasi Tamást kérdeztük arról, mit jelent számára ez az elismerés.
– Mit jelent ez a díj Önnek?
– Az ismerőseim közül már többen is megkapták, tehát nagy öröm, hogy a kollégákhoz szakmailag így is tudtam csatlakozni. Úgy gondolom, hogy az erkölcsi elismerés legalább olyan fontos, mint az anyagi. Nagyon meglepődtem, sőt először azt hittem, viccelnek, mikor értesítettek arról, hogy díjat kapok. A főnököm ugyanis a kollégáim és a feleségem segítségével, titokban állította össze a laudációt rólam és küldte el a városvezetésnek. Hatalmas öröm és megtiszteltetés számomra, hogy rám esett a választás és elismerték a munkámat, hiszen azért járt a díjazás, amit szeretek csinálni.
– Milyen szakmai tevékenységek vezettek idáig?
– Dolgoztam különböző vidéki erdészeti kezelésekben, majd nemzeti parkban is, ami még inkább hozzátett ahhoz, hogy átfogóbb ismeretanyagot sajátítsak el. Szerencsére mindig kitűnő kollégák vettek körül, akik inspiráltak, és akiktől sokat tanulhattam. Végül a nemzeti park kötelékéből kerültem át a városüzemeltetési feladatokhoz, ahol Pécs erdővagyonának egy részéért felelek. 10 éve vagyok lassan a Biokomnál és a szakmai életem során talán itt ér a legnagyobb szerencse a munkakörömet tekintve, mert nemcsak az erdészi munkát végzem, hanem a fafeldolgozáshoz és az erdőgazdálkodáshoz is kapcsolódik a munkaköröm. Abszolút szakmai kiteljesedésként élem ezt meg.
– Mely feladatok állnak leginkább közel a szívéhez?
– Az igazi természeti értékeket hordozó erdőrészek kezelése speciális, természetközeli gondolkodással. Méghozzá úgy, hogy közben hatalmas tömegek járják az erdőket, akik igényeinek és a szakmai elvárásoknak is meg kell felelnie a területnek. Szerencsém van, mert a feletteseim nagyon támogatnak ebben. Egyébként rengeteget dolgozom, de ezt nem bánom. Sőt, én vagyok az okozója, hiszen megtehetném, hogy később jövök be a céghez és előbb megyek haza, de szeretek minden folyamatban benne lenni.
– Hihetetlenül lelkesen beszél az erdőről, honnan ez a szeretet?
– E körül forog az életem, ez a hobbim is. Mindkét nagyszülőm erdész volt, így már egészen kiskorom óta az erdészet, a vadászat jelen voltak az életemben. Ebben nőttem fel, aztán ezt is tanultam és a pályán maradtam. Olyannyira szeretem a természet közelségét, hogy szabadidőmben is rengeteget túrázom, sokat hajózunk is a családommal, akiket szintén megfertőztem a természetimádatommal. Ugyanis a víz is nagyon közel áll hozzám. Nagy túrákat szoktunk az ismerősökkel szervezni, mikor a vízen töltjük akár egy hetünket, ez egy nagyon különleges élményt ad, mivel nem megyünk szállodába, hanem teljesen elvonulva hajózunk.
[su_box title=”Szilasi Tamás” style=”soft” box_color=”#18b628″ radius=”2″]Szilasi Tamás Pécsett született 1969-ben. A természet közelsége nagyon korán az élete részévé vált, hiszen erdész nagyszüleinél töltötte gyermekkora javát a kiskassai birtokon. Első munkahelye Újpetrén az „MGTSZ” erdészeti ágazatánál volt, ahol erdész-gyakornoki munkakört töltött be, majd az erdészeti ágazat megbízott vezetőjévé nevezték ki. 2005-ben a Duna-Dráva Nemzeti Park állományába került, ahol a napi erdészeti-vadászati szakmai munkája mellett fiatalokat, felnőtteket tanított a környezet- és természetvédelem fontosságáról. Részt vett a ProSilva e-tanösvény és a Pécsi Erdeikörtúra kialakításában is, de több turistaútvonal karbantartása, helyreállítása is a nevéhez fűződik.[/su_box]
