Mindenki szeretné, ha az új évben boldog, szerencsés, szerelmes, gazdag és sikeres lenne. Ez régen sem volt másként, a szilveszterhez és újévhez kötődő néphagyományok rendkívül gazdagok. Kőszegi Gábor, néprajzos muzeológus, a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának munkatársa adott egy kis ízelítőt ezekből.
Szerelmi jóslatok
A szerelem és a házasság mindig is nagyon fontos tényezőnek számítottak, így a néphagyományok között is számtalan erre vonatkozó elképzeléssel találkozunk. A legtöbbjük jóslatszerű, a hölgyekhez kötődik és a férjük személyének felfedésére vonatkozik.
– Gombócfőzés: a lányok január elsején 13 darab gombócba papírokat rejtenek, amelyek mindegyikén egy-egy férfinév szerepel, a 13. pedig üres. Amelyik gombóc először feljön a víz tetejére, az abban rejlő név elárulja férjük nevét; ha az üres az első, akkor az illető sajnos nem fog kérőt találni.
– Ólomöntés: a felforrósított ólmot kiöntötték és a megszilárdult formájából próbáltak a jövendőbeli foglalkozására következtetni.
– Úgy fogják hívni férjüket, mint azt a férfit, akit először meglátnak elsején.
– Ha szilveszterkor férfinadrágot rakunk a párna alá, álmunkban meglátjuk jövendőbelinket.
Zajkeltés
A gonosz és az óév elűzésére szolgált mindenféle hangos tevékenység, ami egyébként napjainkban is fennmaradt például petárda és trombiták formájában. Egykor a fiatal fiúk csoportokba verődve járták a házakat, közben mondókákat mondtak és nagy zajt csaptak lábasok, edények segítségével. Engedélyt kértek, hogy bemehessenek az otthonokba, amit érdemes is volt megadnia a gazdának, ugyanis ha nem engedte be őket, akkor bajt hoztak a házra, átkot szórtak az ott lakókra. Általában a köszöntések alapja a kimondott szó erejébe vetett hit.
A jó szándékú mondókák ilyenek voltak: „Boldog új évet! Bort, búzát, barackot, kurta farkú malacot. Szekerembe kereket, köcsögömbe feneket, poharamba vörösbort, hadd ihassak bőven az új esztendőben.”
Jóslatok
– Haláljóslás: ha a miséről hazafelé valaki elesett az úton, akkor azt gondolták, abban az évben meg fog halni.
– Időjárás: amilyen idő volt újév napján, olyanra lehetett számítani a következő időszakban. Az északi szél hideget, a déli enyhe telet jósolt. Ha szilveszterekor tiszta idő volt, akkor a következő év jónak ígérkezett.
– A hiedelem szerint ami újévkor történik, az ismétlődik majd egész évben, ezért próbálták elkerülni például a veszekedést.
Mit ne csináljunk január elsején?
– Újévkor nem javasolt kölcsönadni, nehogy a pénzzel együtt a szerencse is elhagyjon minket.
– Az összesöpört szemetet ne vigyük ki, nehogy vele együtt a szerencsét is kidobjuk.
– Nem szabad főzni, mosni, varrni, takarítani.
Ma már nagyon furcsa lenne…
Régebben kifejezetten rossz fényt vetett a hölgyekre, ha nem tudtak időben, fiatalon férjhez menni. Ezért szokásban volt az ún. vénlánycsúfolás, amit legények végeztek. Többek között farönköt kötöttek az egyedülálló nők derekára, amit végig kellett húzniuk a falun vagy elcsúfított szerelmi ajándékot adtak neki, például döggel díszített májusfát. Ma már minden ilyesmi elképzelhetetlen volna.
Ételek
Újévkor máig is azért eszünk például lencsét, mert más szemes terményekhez hasonlóan (pl. bab, árpa, rizs) a megszámlálhatatlanság révén a gazdagságot jelképezi.
Ami a húsokat illeti, jobban tesszük, ha a szárnyasokat elkerüljük, ugyanis elkaparhatják a szerencsénket. Ezzel szemben a sertés kitúrja, így inkább egy jó oldalast együnk a lencsefőzelék mellé.
