Reich Zoltán és Tóth Máté pár éve kezdtek el teljesen önerőből koncerteket szervezni Acheron Booking néven. Sok olyan kitűnő, mégis ismeretlen hazai és külföldi zenekart hoztak már el Pécsre és környékére, akiket sokan talán soha nem is láthattak volna, ha ők nem kezdenek bele ebbe a nyereségesnek egyáltalán nem nevezhető vállalkozásba.
– Mióta szerveztek koncerteket?
– Nagyjából 2013 nyarán kezdtük el egy szarajevói haver miatt, aki nagyon le akart zsírozni egy külföldi zenekart Pécsre. Belevágtunk, azóta pedig volt néhány koncertünk Pécsen, Baján, Dunaújvárosban, Szekszárdon, és Bonyhádon, amit külön kiemelnénk, mert ott van a környéken a legvagányabb közönség. Teljesen „csináld magad” alapon indult a dolog. Semmilyen támogató nem áll mögöttünk, így saját erőből, a lehetőségeinkhez mérten oldunk meg mindent a hely- és felszerelésbérléstől kezdve a bandák ellátásáig.
– Nehéznek hangzik, miért vágtatok egyáltalán bele?
– Úgy gondoltuk, hogyha más nem hoz el olyan zenekarokat, akiket mi szívesen látnánk élőben, akkor majd elhozzuk őket mi. Először csak ajánlottak leszervezhető bandákat, aztán annyira szárnyra kapott a hírünk, hogy volt olyan hét, amikor 6-7 banda keresett meg minket.
– Hogy zajlik egy koncert megszervezése?
– Nem olyan bonyolult folyamat. Megdumáljuk a részleteket az adott banda menedzserével, aztán általában a Ti-Ti-Tával egyeztetünk, mert máshova nem tudunk koncerteket szervezni a nevetségesen drága bérleti díjak miatt. Utána meghirdetjük az eseményt és várjuk a csodát, ami sosem jön el, mert a pécsiek valahogy elkerülik az olyan 3-400 forintos rétegzenei koncerteket, amiket mi csinálunk. A legutóbbi koncertünkre például 14-en jöttek el, bár volt olyan is, ahova 60 ember is ellátogatott.
– Akkor tehát a független koncertszervezés nem a legjövedelmezőbb dolog a világon?
– Nem. Eddig 2-3 alkalommal jöttünk ki majdnem nullára, amúgy folyamatosan elbukjuk a koncertekbe nyomatott lóvét. Anyagi szempontból tehát üres kapura rúgunk öngólt, de ez nem nagyon érdekel minket, mert olyan bandákat láthatunk így, akiket talán soha nem nézhetnénk meg élőben.
– Mit gondoltok a pécsi és baranyai koncertlehetőségekről, a koncerthelyszínekről és a koncertlátogatókról?
– Sajnos jelenleg a helyzet eléggé elkeserítő. Öt évvel ezelőtt, ha az ember el akart menni szórakozni, biztos megtalálta a saját ízlésének megfelelő programot és helyszínt. Mára gyakorlatilag csak pár kommersz profilú hely maradt meg. A számunkra érdekesebb kemény rétegzenék terén pedig még mostohább a helyzet. Azt viszont jó látni, hogy kialakult egy szűk törzsközönségünk, akik általában ott vannak a bulikon, és jól érzik magukat.
– Sok külföldi együttest elhoztatok már ide. Mi ezeknek az együtteseknek a tapasztalata Péccsel és Baranyával kapcsolatban?
– Szeretnek itt játszani, a kis közönség ellenére is, és bírják a várost. Nemrég elhoztunk például egy ausztrál zenekart, az Alithia-t, akik csodálatos koncertet adtak, a végén pedig 10 percig hálálkodtak azért, hogy ez nekik mennyit jelent. Az ilyen pillanatok adnak erőt az egészhez, csak ezért nem hagyjuk abba.
