A pécsi akvapark előkészítésével kapcsolatos aktualitásokról tartott sajtótájékoztatót a városvezetés május 31-én, a fürdőkomplexum tervpályázatáról szóló rendkívüli közgyűlés előtt. A részletes tájékoztató témája a projekt múltja, jelene és jövője volt.
Ahogy azt nemrég megírtuk, a telekelőkészítés és a talajtani vizsgálatok után újabb fontos szakaszához érkezett a Modern Városok Program keretében már 2015-ben megígért akvapark előkészítése: tervpályázatot ír ki a város, amelynek nyertese készítheti majd el a komplexum építési és kivitelezési tervét. A tervpályázat kiírásához és az akvapark megépítéséhez kötődő aktualitásokat május 31-én rendkívüli közgyűlésen tárgyalják, a közgyűlés előtt azonban Péterffy Attila polgármester, Ruzsa Csaba alpolgármester és Török Ottó sportberuházásokért felelős polgármesteri biztos tartott sajtótájékoztatót a projekt jelenlegi állásáról és az azzal kapcsolatos jövőbeni lépésekre.
A múlt
Ruzsa Csaba a tájékoztató elején ismertette, hogy mi történt eddig az akvapark előkészítése során. Felidézte, hogy az előző városvezetés a volt Bőrgyár területén végeztetett többek között vízvizsgálatokat, geodéziai és talajmechanikai felméréseket és közlekedési és környezetvédelmi hatástanulmányokat készíttetett. A Füzes dűlőbe tervezett korábbi komplexum helyszínének egy része – folytatta – magántulajdonban van, amit a városnak meg kellett volna vásárolnia (2017-ben a telkek értéke 1,8 milliárd forint volt), ami növelte volna a projekt költségét. Mint mondta, az előző városvezetés koncepciójának megvalósítását ezen felül korlátozta volna még az is, hogy városrészi stratégiai fejlesztési terv nélkül valósult volna meg, túlzsúfoltságot és közlekedési gondokat okozott volna a környéken, a bővítés lehetőségei pedig jelentősen behatároltak lettek volna.
Ruzsa Csaba kiemelte: a korábbi fideszes vezetés mindennel együtt összesen több mint 350 millió forintot költött el a projekt előkészítésére a Modern Városok Programban erre megítélt 500 millió forintból, miközben a folyamat alig haladt előre.
A jelen
Péterffy Attila ezt követően részletezte mindazt, amit a jelenlegi városvezetés tett és tesz a létesítmény előkészítése érdekében. Felülvizsgálták és újratervezték az egész projektet, annak érdekében, hogy az akvapark fenntartható lehessen: az előkészítésre szánt keret maradék 150 millió forintjának átcsoportosítását és a támogatási szerződés határidejének meghosszabbítását kérték a kormánytól, új vízszerzési lehetőségeket vizsgáltak meg (például Nagykozárban, a bólyi medencében), és kiválasztottak egy megfelelőbb helyszínt, Tüskésrétet (az akvapark telke 92 ezer négyzetméteres). A kormány mindezt 2020 decemberében jóvá is hagyta – mondta a polgármester.
Ezután részletezte a tüskésréti helyszín előnyeit:
- Nincs magántulajdonban, nem kell megvenni.
- Mivel közel van a városközponthoz, ezért a fürdő egy komplex fejlesztési program (a „városliget-fejlesztés”) része lehet.
- Jó közlekedési csatlakozási lehetőségekkel rendelkezik.
- Kitűnő energetikai, valamint víz- és zöldfelületi adottságokkal rendelkezik.
- Bővíthető további turisztikai látványosságokkal.
Péterffy Attila kitért arra is, hogy a projekt átvételével annak céljait is újragondolták: egy olyan színvonalas városi fürdőt építenének a pécsieknek, amely egész évben növelné a sportolók, az úszók lehetőségeit is, és amely a helyi turizmus fejlesztésében is hatalmas szerepet játszana (wellnessturizmus, konferenciaturizmus, sportturizmus).
A legfontosabb azonban a már említett fenntarthatóság: a cél az, hogy az akvapark élményelmei (például a csúszdapark és a „szaunavilág”), professzionális versenyuszodája (az akvapark és az uszoda beépített alapterülete 11.800 négyzetméter), valamint a fürdőhöz kapcsolódó 200 szobás, 4 csillagos szálloda (4200 négyzetméteres alapterületű) egész évben támogatás nélkül, gazdaságosan működhessen.
A polgármester kitért a költségekre is. Mint mondta, 2020-ban előzetes költségbecslést készíttettek, amely szerint a projekt teljes költsége nettó 51 milliárd forint lenne (ebből a szálloda 17 milliárd, az akvapark és a versenyuszoda 27 milliárd, a kiegészítő fejlesztések pedig 7 milliárdot tennének ki). Megvizsgálták a projekt hosszú távú költségvetési hatását is. A terv az, hogy az akvapark és a versenyuszoda működési költségeit a szálloda nyereségéből finanszírozzák, így a létesítmény nem igényel majd jelentős támogatást.
Itt jegyezte meg, hogy a fenti a 2020-as költségbecslés eredménye változni fog, a jelenlegi, elszabadult építőipari- és energiaárak okán viszont nem lehet évekre előre megmondani, hogy mennyibe fog kerülni a projekt.
Péterffy Attila elmondta, hogy a tüskésréti projekt előkészítésére eddig (2020 és 2022 között) a városvezetés közel 71 millió forintot költött (előzetes földtani- és vízvizsgálatok, megvalósíthatósági tanulmány, tervezési program készítése, geodéziai és egyéb vizsgálatok).
Úgy fogalmazott, hogy az előző városvezetéshez képest költséghatékonyabban és gyorsabban készítették elő a pécsiek igényeit jobban szolgáló, fenntartható projektet.
A jövő
Török Ottó az akvaparkot érintő következő lépések kapcsán elmondta, hogy a közeljövőben meghirdetendő tervpályázat (amire 80 millió forintot már elkülönítettek a Magyar Városok Programból) feltételeit a városvezetés teljesítette, és kiemelte, hogy a beérkező pályaművek számától függően tervezetten év végén hirdethetik ki a győztes tervezőt (vagy tervezőket). A pályaterveket egy 9 fős szakmai bizottság bírálja majd el, 21 szempontot mérlegelve.
A szempontok közül csak néhány:
- Zöldszempontok: fenntartható anyaghasználat, energiatudatosság, megújuló energiahasználat.
- Gazdasági szempontok: reális költségű műszaki megoldások, gazdaságos üzemeltetés.
- Pécsi szempontok: a városra jellemző anyaghasználat és karakter.
- Illeszkedés a településrendezési tervekhez.
- A strandélmény komplexitása.
- A becsült bekerülési összeg meghatározásának pontossága.
- A városvezetés a fentiekhez egy speciális elvárást is hozzátette: a Zsolnay-gyár motívumainak és pécsi képzőművészek alkotásainak megmutatását.
Török Ottó hangsúlyozta, hogy az országos építészeti szakmát várhatóan megmozgató tervpályázat révén a pécsieknek leginkább megfelelő tervek születhetnek meg. A pályázat után indulhat meg az engedélyek és kiviteli tervek készítése, valamint a beruházás várható költségeiről is csak a pályázat eredménye után kapnak reális képet.
Péterffy Attila zárszavában kiemelte, hogy a tervpályázat eredményes lebonyolításával Pécs végez a Modern Városok Programban vállalt előkészítési feladataival. Ezt követően a projekt a tervezéssel folytatódhat tovább, amikor a kormány erre biztosítja a forrást.
Az „első kapavágás” a közbeszerzési szabályok és eljárások, valamint a minimum egyéves tervezési szakasz miatt a jelenlegi önkormányzati ciklusban még nem fog megtörténni – mondta a polgármester.
[su_box title=”Pécsi Fidesz: „Színes látványtervekkel ámítanák a pécsieket”” style=”glass” box_color=”#f18115″ radius=”2″]A helyi Fidesz nyilván nem tudta szó nélkül hagyni a fentieket, a sajtótájékoztatóval szinte egyidőben kiadtak egy közleményt, amelyben – a szokásos elferdített tényeken, fordulatokon és szóvirágokon túl – többek között azt írják, hogy a városvezetés „színes látványtervekkel ámítaná a pécsieket”, és hogy Török Ottó „egy tapodtat nem volt képes előrevinni az élményfürdő ügyét”. Szerintük az előző városvezetés „megspórolta” a Magyar Városok Programból maradt 150 millió forintot, amelynek a jelenlegi városvezetés „egy jó részét már eltapsolta, most pedig a maradékot is kiszórnák a cimboráknak azért, hogy színes rajzokat készítsenek egy álomról”. Ezért felszólítják Péterffy Attilát, hogy „hagyjon fel az indokolatlan és drága látszatintézkedésekkel, ne nézze hülyének a pécsieket”. [/su_box]
Még néhány előzetes látványterv:
