Úgy tűnik, szinte bárki gyárthat Zsolnay-terméket, sőt még a műemlékek felújításánál sem követelik meg, hogy eredeti, a pécsi gyár által készített tárgyakat használjanak fel a rekonstrukció során. A gagyi teheti tönkre a gyárat?
Az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben visszaesett a pécsi Zsolnay-gyár teljesítménye, miután a tömegcikkek gyártását befejezték. A manufaktúrában ugyanakkor folyamatosan dolgoztak a gyár hírnevét megalapozó-fenntartó, különlegesen értékes termékek előállításán, s az új tulajdonos, Bachar Najari is ez utóbbi területre összpontosítana.
Kiderült, idehaza e téren komoly akadályokba ütköznek.
– Nem is tudtam, hogy gyár körül olyan külsős emberek tevékenykedtek, akik megpróbáltak hasznot húzni a Zsolnayból. Tolvajok voltak, olyanok, akik nem is voltak szegények – mondta. – Fenyegették az embereinket, hogy tegyenek meg bizonyos dolgokat, és most nem értik: új idők járnak, nem hagyjuk tovább ezt.
A közvetlen gondok mellett más, súlyos problémákkal is szembesültek. Az országban ugyanis vállalkozások, akár a kerti sufniban is gyárthatnak ál-Zsolnayt. Persze a pécsi manufaktúra erről semmit sem tud.
Bachar Najari példaként megemlítette a jelenleg felújítás alatt álló szegedi Gróf-palota esetét, ahol az eredeti cserepeket utángyártott elemekkel pótolják majd. Az, hogy ki, vagy kik lehetnek a gyártók, nekik fogalmuk sincs.
Az ügy érdekessége, hogy a munkálatokra 31 milliót költenek a szegedi önkormányzat projektjének keretében. Az alföldi város önkormányzatától pedig megtudtuk: a szakhatóságok is jóváhagyták mindezt, nem is írták elő a kivitelezőnek, hogy a pécsi gyárban készítsék el az új elemeket, vagyis teljesen szabályosan járnak el.
A szegedi Gróf-palotát 2006-ban nyilvánították műemlékké. Szerettük volna megkérdezni a helyi örökségvédelmi hivatalt, hogy akkor milyen szempontok alapján történt ez meg? Vajon az akkori döntés során mennyit vetett a latba, hogy díszes Zsolnay-cserepek vannak az épületen? Tudni szerettük volna azt is, hogy vajon most miért nem tartották fontosnak, hogy pécsi vállalat állítsa elő a hiányzó elemeket? A hivatal nem válaszolt megkeresésünkre.
Bachar Najari szerint ezzel a hozzáállással viszont éppen a pécsi gyár jövőjét, egy magyar hagyományt veszélyeztetnek.
Ő azonban ennek ellenére bizakodó a jövőt illetően, hiszen, mondta, komoly ígéretekkel rendelkeznek a világ minden tájáról, így akár pozitív eredménnyel is zárhatják 2013-at.
Frissítve (kedd, 14:55)
A Csongrád megyei kormányhivatal válasza:
„Tudomásunk szerint a Szeged Megyei Jogú Város egyeztetett a Zsolnay gyárral, az esetleges Zsolnay cserepekkel történő felújításról, de erről nincs több információnk.
Ami az Örökségvédelmi hatóságot illeti, a következő ügyben fordult Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az örökségvédelmi hatósághoz: Restaurálási engedélyt kért 2012-ben homlokzat, tető és kovácsoltvas elemek restaurálására (VI-P-001/2911/2012. az ügyiratszáma). Majd 2013-ban módosítását kérték a határozatnak, két ütemre bontva a munkákat (tető és homlokzat). Építési engedélyt kért az építtető a tető és a homlokzat munkáira, majd ezt az engedélyt is módosíttatták 2013-ban (szétbontva itt is a tető- és a homlokzat felújítási munkákat).
Az örökségvédelmi hatóság nem írta elő az eredeti Zsolnay cserepek használatát. Mindezt a következőkre alapozta:
A tervező az építési tervben az alábbiakat írta: „A tetőgerincre jelenleg felrakott eredeti Zsolnay kerámia tetőcserepeket a legnagyobb óvatossággal kell lebontani és biztonságos, zárt helyen tárolni. A tetőgerinc egy rövid szakaszán… –mintegy muzeális jelleggel-vissza kell építeni 10 db restaurált eredeti kúpcserepet.”
A kúpcserepek helyszíni felmérését, vizsgálatát szilikát restaurátor végezte el a helyszínen. A restaurálásra azért van szükség, mert a kúpcserepek felületvédő rétege megkopott. Egyébként a kúpcserepek nagy része már hiányzik a tetőről. A restaurálási munkákba nem kell bevonni a Zsolnay gyárban dolgozó szakembereket a jelenlegi jogszabályok szerint.
2013. augusztus 12.-én egyeztetés zajlott az építtető, a restaurátor, a tervező, és a műemléki felügyelő közreműködésével. A jegyzőkönyvben rögzítették a felek, hogy az utángyártott termékekre a Zsolnay márkanév nem alkalmazható.
Valamint azt is rögzítették, hogy utángyártott termékekre nincs kizárólagos gyártási joga a Zsolnay Zrt-nek. (minderről a restaurátor tájékoztatta az egyeztetésen résztvevőket.)
A 2006-os védési rendelet (1/2006.(I.13.) NKÖM rend.) szerint:
„A védetté nyilvánítás célja a Raichl J. Ferenc által tervezett, 1912-1913-ban épült egyedi tömegformázású és díszítésű szecessziós bérház építészeti értékeinek és városképi szerepének megőrzése”. A rendelet nem emeli ki tehát a Zsolnay cserepek jelentőségét.
Véleményünk szerint az építtető a jelentős árkülönbség miatt döntött az utángyártás mellet, (bár erről nyilván maga az építtető lenne jogosult nyilatkozni), s mivel az eredeti cseréphasználatot nem írta elő az örökségvédelmi hatóság, így részünkről ennek nincs akadálya.”
Csongrád megyei kormányhivatal
