Vitathatatlan, hogy ha több energiát viszünk be a szervezetünkbe, akkor bizony számíthatunk néhány felugró kilóra, egyes vásárlók pont ezért választják az alacsony zsírtartalmú tejtermékeket. Néhány, a napokban világot látott tanulmány szerint azonban az alacsony zsírtartalmú termékek fogyasztása elhízáshoz vezethet. Hogy miért? A PTE-ETK szakoktatója magyarázza el az „alacsony tejzsír paradoxont”.
A Harvard Egyetem egyik kutatója, és rajta kívül még két, a napokban megjelent tanulmány állítja, hogy az alacsony zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztása nem feltétlenül vezet fogyáshoz. Ezen tanulmányok szerint a leírt jelenség oka, hogy a telített zsírsavak csökkentését általában megnövelt cukor vagy szénhidrát mennyiséggel ellensúlyozzák a tejtermékekben is, amik természetesen nem támogatják a fogyást. Szabó Zoltán, a PTE Egészségtudományi Kar Táplálkozástudományi Tanszék szakoktatója szerint bár ezek a tanulmányok hitelesnek bizonyulnak, minden éremnek két oldala van.
Mi az az „alacsony tejzsír paradoxon”?
A pécsi szakember elmondja, hogy összehasonlítva azokat, akik a magasabb zsírtartalmú tejtermékeket fogyasztják, azokkal, akik az alacsonyabb zsírtartalmúakat részesítik előnyben azt az összefüggést lehet megállapítani, hogy előbbi csoport tagjai kevésbé hajlamosak az elhízás kialakulására. Így hát tévesnek bizonyulhat az a vélekedés, hogy ha magasabb zsírtartalmú termékeket fogyasztunk, akkor nagyobb eséllyel szedhetünk fel néhány plusz kilót.
– A tejzsírban található Omega-3 típusú zsírsav, mely igen előnyös tulajdonságokkal rendelkezik. A nyugati típusú élelmiszerek – köztük a magyar is – bővelkednek az Omega-6 típusú zsírsavakban (melynek legfőbb forrása a napraforgó étolaj, és az azzal készült élelmiszerek, ételek). Ezeknek a zsírsavaknak a túlzott bevitele háttérbe szorítja az Omega-3 típusú zsírsavak pozitív hatásait. Ez nevezzük „alacsony tejzsír paradoxonnak” – magyarázza a Táplálkozástudományi Tanszék szakoktatója.
Ugyanakkor régóta ismert, hogy az energiaszegény (például a light) termékek fogyasztása fokozhatja az elhízást. Ennek hátterében inkább pszichológiai mechanizmusok állnak. Ha valaki csökkentett energiatartalmú termékeket fogyaszt, hajlamosabbá válhat a „megspórolt kalóriák” gondolata miatt a későbbi étkezései alkalmával a nagyobb mennyiségű táplálékfogyasztásra.
[note note_color=”#57acc6″]
A tejzsír egy nagyon értékes komponense a táplálkozásunknak. Minden zsírban oldódó vitamin (A, D, E, K), megtalálható benne, teljes értékű fehérjeforrás, magas az ásványi anyag tartalma, és kiváló kalciumforrás is. Szabó Zoltán elmondása szerint bizonyítottan pozitív hatást gyakorolnak az ember egészségére. [/note]
Hihetőek ezek a tanulmányok?
Inkább figyelemfelkeltőnek tekinthetőek, mintsem „kőbe vésett, megmásíthatatlan dogmáknak”. Minden tanulmány felhívja a figyelmet a további kutatások szükségességére, így egyértelmű összefüggés nem állapítható meg.
– Ha a kérdést mégis végérvényesen el szeretnénk dönteni, akkor úgynevezett „kemény végpontokat” kellene vizsgálnunk. Ilyen például a halálozás. Erről egyik tanulmány sem tesz említést – érvel Szabó Zoltán.
[box title=”Mi a megoldás?” box_color=”#3785af”]
Amennyiben valaki semmilyen betegségben sem szenved, és kiegyensúlyozottan, kellően változatosan táplálkozik, mindenképpen beilleszthetőek az étrendjébe a magasabb zsírtartalmú tejtermékek is. A hangsúly a megfelelő arány kialakításán van. A szakember azt javasolja, hogy a célunk az legyen, hogy minél változatosabban étkezzünk. Ezt az elvet alkalmazzuk akkor is, amikor a tejtermékek között válogatunk (az alternatív tejekről ITT írtunk bővebben) és fogyasszunk bátran vajat, vajkrémet, tejfölt, kefirt, joghurtokat, sajtokat a lehető legváltozatosabb formában. Ha az összes energia bevitel meghaladja a szervezetünk által felhasznált energiamennyiséget, akkor bizony számíthatunk arra a néhány nem kívánt plusz kilóra.[/box]
