Az idén február végéig a balatoni szálláshelyek összesen 87 ezer vendéget fogadtak, csaknem ugyanannyit, mint egy évvel korábban, a vendégkör négyötöd részét kitevő hazai vendégek száma 2 százalékkal nőtt, a külföldieké viszont 8 százalékkal csökkent, az üdülőkörzet szálláshelyein 260 ezer vendégéjszakát regisztráltak, 5,2 százalékkal többet a tavalyinál.
A belföldi vendégéjszakák száma 7,8 százalékkal bővült, míg a külföldieké alig változott 2010. azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai Tükör című kiadványa szerint az üdülőkörzet vendégéjszakáinak több mint kilenctizede a szállodákban – elsősorban három-, és négycsillagos kategóriájú szálláshelyeken – jelentkezett.
A szállodai vendégéjszakák négyötödét a zalai partszakasz szálláshelyein töltötték a vendégek. Kiemelkedő a Zala megyei egészségturizmus idegenforgalmi szerepe: a zalai gyógy- és wellness-szállodák adták a teljes üdülőkörzet külföldi vendégéjszakáinak csaknem 70 százalékát, és a belföldi vendégéjszakák csaknem felét.
A Balaton térségét felkereső 16 és félezer külföldi látogató közül legtöbben, 7 ezren Ausztriából érkeztek. Az osztrák vendégek létszáma ugyan 8,5 százalékkal csökkent, de a tavalyinál hosszabb időre foglaltak szállást, így vendégéjszakáik száma az egy évvel korábbihoz hasonlóan alakult. A főbb küldő államok közül csaknem harmadával visszaesett a német és a szlovén, tizedével pedig az ukrán vendégszám, másfélszer annyian érkeztek viszont Oroszországból, valamint Szlovákiából, és ötödével többen Romániából. Összességében Európa országaiból 9 százalékkal kevesebb vendég foglalt szállást az üdülőkörzetben, mint egy éve.
Az amerikai kontinensről – elsősorban az Egyesült Államokból és Kanadából – a tavalyinál 25–30 százalékkal többen érkeztek, az ázsiai vendégek száma pedig két és félszeresére nőtt. A vendégek az egy évvel korábbinál hosszabb időt töltöttek el a balatoni szálláshelyeken: a külföldiek átlagosan 5,3, a belföldiek 2,5 éjszakát. A német, belga, orosz és svájci vendégek több mint egy hétre foglaltak szállást, az osztrákok négy éjszakára maradtak. A tartózkodási idő a zalai partszakaszon volt a leghosszabb, ahol a külföldiek átlagosan 5,7, a belföldiek 2,9 éjszakát töltöttek a szálláshelyeken.
2011. február végéig a balatoni szálláshelyek összesen alig kevesebb mint 1,5 milliárd forint bruttó szállásdíj-bevételt értek el, ami folyó áron az előző évinél 1,4 százalékkal kevesebb, és az országos szállásdíj-bevételek 11 százalékát tette ki. A bevételeket szinte teljes egészében a szállodák realizálták, ebből legnagyobb arányban a gyógy- és wellness-szállodák (34, illetve 38 százalékkal) részesedtek.
