Tudtad, hogy nem csak az emberek használnak tudatmódosító szereket? Vannak háziállatok és vadak, amik önszántukból, mások véletlenül kerülnek ilyen helyzetbe. Részeges sünök és méhek, beszívott macskák, gombázó szarvasok? Durva!
A tudatmódosító szerek fogyasztása nem az ember találmánya, az állatvilágban is számos példát találunk rá. Az állatok körében a leggyakrabban fogyasztott szer az alkohol, de olykor keményebb drogokhoz is nyúlnak, hol önszántukból, hol pedig véletlenül.
A macskák a növényi szereket imádják, a sünök söröznek
A Pécsi Állatkert zoopedagógusa, Nagy Antal szerint közismert tény, hogy a macskamenta által kiválasztott illóolajok rendkívül vonzóak a macskák számára, előszeretettel szagolgatják a növényt, belehemperegnek, játszanak vele. Sőt, a jelenség nem csupán a házi macskákra jellemző, hiszen már nagymacskáknál, például a tigrisnél, az oroszlánnál, a leopárdnál és a hiúznál is megfigyelték.
A jaguárok gyakran fogyasztják a Banisteriopsis caapi nevű indás növényt, melyet a dél-amerikai törzsek sámánjai is használnak érzékeik élesítéséhez, úgymond testen kívüli utazások eléréséhez. Egyes kutatások szerint a jaguárok azért fogyasztanak drogokat, hogy sikeresebben vadásszanak.
Nem csak a távoli tájakon élő állatok szoknak rá az italra: az európai sünök gyakran fogyasztanak olyan csigákat, melyek korábban sörcsapdában pusztultak el.
A szarvasok az alkoholt és a gombát sem vetik meg!
Néhány éve Svédországban nagy riadalmat keltett egy jávorszarvas, ami betört egy kertbe és alaposan megdézsmálta a fa alatt található, erjedt almákat. Balszerencséjére kimenni már nem tudott, mivel részegen fennakadt az agancsa a fa ágai között. Végül a tűzoltók szabadították ki a fogságból, az állat azonban annyira berúgott, hogy ki kellett józanodnia és csak másnap reggel tudott visszamenni az erdőbe.
A rénszarvasok kényszerből, ínséges időkben gyakran esznek légyölő galócát, nem pusztulnak bele, de bódult, pszichedelikus állapotba kerülnek tőle. Ezt gyakran kihasználják a rájuk leselkedő ragadozók, mivel így könnyebb elejteni a szarvasokat. Az ember számára halálos gombát az északi népek ugyan nem fogyasztják, a gombát evő rénszarvasok vizeletét (mely gyengített méreganyagot tartalmaz) viszont kábítószerként használják.
Az erjedt gyümölcsök más állatoknál is népszerűek
Bizonyára sokan emlékeznek még a Sivatagi show című természetfilmre, melyben az egyik legmulatságosabb jelenetet a majomkenyérfa földre hullott és megerjedt termését elfogyasztó és ettől pityókás állatok szolgáltatták.
Legközelebbi rokonaink körében sem ismeretlen a különböző tudatmódosító szerek használata. A csimpánzok gyakran fogyasztanak erjedt gyümölcsöket a vadonban. Állatkerti csimpánzoknál és orangutánoknál megfigyelték, hogy mind az alkoholra, mind a nikotinra könnyen rászoknak. Az egyik japán állatkert orangutánja például rendszeresen kunyerált meggyújtott cigarettát a látogatóktól, melyet aztán jóízűen elszívott.
A régi időkben, amikor az állatkertek még nem voltak tisztában a gorillák elsősorban vegetáriánus étrendjével, főleg sörrel és virslivel etették a szerencsétlen állatokat, melyek így hamar kimúltak. A csimpánzok állatkerti menüjében viszont egészen a 2000-es évek elejéig engedélyezett volt kis mennyiségű vörösbor is. Ezek az emberszabásúak nem csupán az alkoholt keresik a természetben, ha megbetegszenek, különböző gyógynövényeket fogyasztanak tüneteik kezelésére.
Az elefántok, méhek és cickányok kifejezetten szeretnek piálni
A Dumbó című rajzfilm egyik legemlékezetesebb pillanata volt, amikor a főhős véletlenül berúgott nagy mennyiségű alkohol elfogyasztása után, és megjelentek azok a bizonyos rózsaszín elefántok (a félelmetes jelenet számos kisgyermeknek okozott álmatlan éjszakákat). Az elefántok a szabad természetben valóban szoktak erjedő gyümölcsöket fogyasztani, sőt, utódaikat is megtanítják rá, hogy hol lehet ezt a csemegét fellelni.
A méhek sem tudnak ellenállni a piának, és ha már isznak, általában be is rúgnak tőle. Ez pedig olykor „légikatasztrófákhoz” vezet, állítólag néha azt is elfelejtik, hogyan jussanak haza. Ebből kiindulva kicsit sem furcsa a nikotin és a koffein fogyasztása a méh-közösségekben, hiszen előbbi a legtöbb virág nektárjában, utóbbi pedig a citrusokban van jelen.
Léteznek olyan állatok, amelyek bármennyit ihatnak, nem tudnak lerészegedni. Az egyik Malajzia területén őshonos mókuscickányfaj étlapján nagy mennyiségben szerepel egy pálma virágjának nektárja, mely viszonylag gyakran megerjed, alkoholtartalma négy százalék körüli. Az állatot vizsgáló kutatók tapasztalatai szerint a mókuscickányok véralkoholszintje ugyan többször megegyezett azokéval a más fajba tartozó állatokéval, amik hasonló mennyiségű alkoholt fogyasztottak, a mókuscickányok ennek ellenére – más állatokkal ellentétben – nem mutatták a részegség jeleit. Feltehetően kifejlesztettek egy speciális mechanizmust az alkohol ellen. Valószínűleg az állatok rendkívül gyors anyagcseréjének köszönhető, hogy ép bőrrel megússzák a kalandot.
Ópiumtól kábulnak a kenguruk
Ausztráliában a kis testű kenguruk (helyi nevükön wallabyk) gyakran látogatják a helyi gazdák mákföldjeit. Az ópiumban gazdag, éretlen mákgubók elfogyasztásától kábult állapotba kerülnek, olyannyira, hogy gyakran nem tudnak elmenekülni a veszély elől. Ha ilyenkor megzavarják őket, oldalra borulnak, vagy körbe-körbe ugrálnak.
