A pécsi Retextilben nem vesztik el a fonalat, épp ellenkezőleg, új tárgyakat készítenek a kidobásra ítélt pólókból, kiselejtezett ruhaanyagokból. Mindezt úgy teszik, hogy annak jótékony hatása is legyen, mert itt a régi a legjobb alapanyaga az újnak!
Van, aki sok hónap elteltével ebben a műhelyben szólal meg először. Másnak az arcára pedig mosolyt csal az elkészült termék. A csodának is nevezhető munka a pécsi Retextilben zajlik, aminek alapjait Thiesz Angéla majdnem 20 évvel ezelőtt álmodta meg. Azóta töretlen siker a pécsi és egyben magyar találmány.
Mi is a Retextil?
– Van egy pólónk, amiből kivágjuk a varrásokat, majd körkörös alakban ujjnyi széles csíkokat vágunk belőle. Ha pedig ezt megsodorjuk a fötrő névre hallgató célszerszámunkkal, megkapjuk a retextilt – avat be a részletekbe Thiesz Angéla, a Retextil alapítója és művészeti vezetője.
Ebből olyan erős szálat kapnak, amiből akár hintaágyat, csúszdát is tudnak készíteni. De lakáskiegészítők, faliszőnyegek is kerülnek ki a szorgos kezek alól.
Munkaterápia kicsit másképp
Ezek a termékek nemcsak az újrahasznosítás mintapéldái, hanem egyfajta terápiás eszközök is.
– Nálunk sok mentális és szervi bajjal küzdő ember is megfordul, de az sem ritka, hogy valakinél ez együtt jelentkezik. Az orvosok azért küldik ide őket, mert szerintük nem tudnának visszakerülni a munkaerőpiacra, mi viszont munkát adunk nekik – magyarázza Angéla.
Tehát a termék elkészítésének folyamata egyfajta terápiás eszköz, hiszen alkotói régiből készítenek újat, méghozzá a saját kreativitásuknak megfelelően. Így mire az adott termék elkészül, lehet, hogy a probléma is megoldódik. Legalábbis ezen is dolgoznak.
– Nem olyan, mint a szalagmunka, ahová a megváltozott munkaképességűek zöme dolgozik. Itt olyan munkát kapunk, ami az egészségi állapotunknak és kreativitásunknak is megfelel – mondja Németh Andrea, aki valaha matematikát tanított, de látásromlása miatt leszázalékolták.
A pécsi műhelyben jelenleg harmincan dolgoznak, de folyamatosan kapják az önéletrajzokat és persze a megkereséseket is. Csodájára a világ másik pontjairól is járnak, legutóbb Amerikából érkeztek, hogy megnézzék a pécsi műhelyt.
