A közelmúltban kollégánk kertvárosi lakásának teraszán egy vörös vércse bukkant fel, aki farkasszemet nézett vele. A madár igen szelíd és barátságos volt. Az esetről és a vörös vércsék elterjedéséről lakott területeken Wágner Lászlót, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Baranya Megyei Csoportjának elnökét kérdeztük.
Először arról érdeklődtünk Wágner Lászlótól, mi az oka annak, hogy a vörös vércse megjelent a lakott területeken.
Elmondása alapján Baranyában a 2000-es évek elejére drasztikusan lecsökkent a vörös vércsék száma, aminek igen összetett okai voltak. Mivel saját fészket nem épít a ragadozómadár, ezért varjak, szarkák lakóhelyét foglalja el, azonban az ezredforduló környékén ezeknek a madárfajoknak a száma is lecsökkent, ezért nem voltak megfelelő fészkelőhelyek. A mezőgazdaság átalakulásával – a dűlőutakat beszántották, a legelőket szántóföldi művelésbe vonták – beszűkült a táplálkozási lehetősége a vércséknek. Az MME ez idő tájt kezdte el a vörös vércse telepítési programját.
A még megmaradt legelőkre vércseládákat helyeztek ki, így a táplálékot a legelő biztosította, az alkalmas fészkelőhelyet pedig az egyesület. Jelenleg több mint 800 vércseláda van kint a vármegyében.
Baranyában most 400 fészkelőpárra becsülik a vörösvércse-állományt. A 2005-ös kezdetektől 3455 vörösvércse-fióka repült ki az ellenőrzés alatt lévő ládákból, idén azonban már több mint 1000, ez abszolút rekordnak számít.
– A városokban való megtelepedésnek részben a megnövekedett állomány az oka – mondta el lapunknak Wágner László. – Másrészt a városban megtalálja a fészkelőhelyet, a városkörnyéki gyepes területek (Déli ipari park, Pláza környéke) pedig megfelelő mennyiségű táplálékot biztosítanak a vércséknek.
Az MME Baranya Megyei Csoportjának elnöke szerint nem ritka jelenség a városokban fészkelő vörös vércse. Budapesten, a Parlament épületén például már 1982-ben 4 pár fészkelt.
Napjainkban, csak Pécsett nagyjából 25-30 pár vörös vércse fészkelhet, ami a vármegyei állomány 6-7 százaléka, tehát nem mondható soknak. Vörös vércsék nemcsak varjak fészkét foglalják el, hanem sziklafalakon, öreg fák tágas odvában is költhetnek.
– Az emeletes házak sokasága a vércsék szemében sziklafalak tömkelege – hívta fel a figyelmet Wágner. – A párkányokon, épületek sarkaiban költő parlagi galambok fészkei vagy csak az otthagyott ürülék tömegük alkalmas fészkelőhelyet biztosítanak a vörös vércséknek. A balkonládák, nyitott szellőzőnyílások szintén alkalmas fészkelőhelyek.
Arra is kíváncsiak voltunk, mennyire természetes jelenség, hogy nem riadnak meg az emberi közelségtől ezek a madarak.
– A lakott területeken fészkelő madárfajok (verebek, galambok, rigók, varjak) megszokják az ember közelségét – mondta Wágner László. – Mivel nem űzik, kergetik őket, ezért nem is félnek az embertől. Tartanak egy tisztes távolságot, de azon túl bátran élik a mindennapi életüket.
Fontos tudni, hogy a vörös vércsék minden betolakodó ellen védelmezik a fiókáikat, ezért előfordulhat, hogy színlelt támadást indítanak a fészek közelében tartózkodó emberek ellen, de ez ritkán jár sérülést okozó támadással.
Bár az állatmarátok biztosan szívesen etetnék is a balkonukra szálló vércséket, erre nincs szükség.
– Mivel a táplálékuk jelentős részét kis rágcsálók, gyíkok, sáskák alkotják, ezért kevés lehetőség van az etetésükre, de ez nem is szükséges – hangsúlyozta a PécsMa érdeklődésére a szakértő. – A panelházak lapos tetejére kihelyezett 5-10 centiméternél nem mélyebb, lapos tálcán biztosíthatunk nekik vizet. Ezt nemcsak a vércsék, de sok egyéb madár is fel fogja keresni. A vizet célszerű naponta cserélni.
A vörös vércse védett madárfajunk, eszmei értéke 50.000 forint, így ha valakit zavar, hogy az ablaka alatt fészkel, akkor se tegyen semmit, hiszen életének bárminemű zavarása törvénybe ütköző cselekedet. Ha nagyon nem szeretné valaki, hogy vércsék fészkeljenek nála, inkább akadályozza meg a fészkelési lehetőséget, mint később elpusztítsa a tojásokat vagy a fiókákat – hangsúlyozta Wágner László, aki egy közelmúltban történt esetet is megosztott velünk.
– Az egyik önkéntesünk jelezte, hogy az általa figyelt vércsék eltűntek, egy tízemeletes ház hetedik emeletének virágládájában volt a költés. Már fiókák voltak a fészekben, amikor egyik napról a másikra eltűnt a láda.
Az egyesület mind a fészkelést, mind a láda eltűnését fotókkal tudja alátámasztani, így a természetkárosítás egyértelműen bizonyított, a fiókák elpusztítása esetén az állatkínzás is felmerül. A szükséges feljelentést az egyesület meg is tette.
Kiemelt fotónk illusztráció
