Most, hogy Csongrádban újra a kanyaró ellen kell küzdeni, utánanéztünk mennyi járvány tizedelte az elmúlt évszázadok során Baranya és Pécs lakosságát. Szinte minden nagyobb, világméretű kór végigsöpört nálunk, ezért az akkori állapotok, a koszos, mocskos utcák, csatornák voltak felelősek.
Az 1840-es évek elején skarlát söpört végig a térségen, szerencsére ez még enyhébb lefolyású volt. A kór az 1880-as évek végén tért vissza az országba, így Pécsre is, ám ekkor már sok ezer áldozatot követelt országosan a rá következő két évtizedben. Az elhunyt gyerekek szinte kivétel nélkül szegény sorból származóak voltak – nagy jelentőséget tulajdonítottak a házi poloskának is a kór terjesztésében. 1892-93-ban pedig egy másik vírus pusztított – a diftéria.
Vörös Márton tanulmányában ír a rettenetes vészről, ami a 19. század végén dühöngött, óriási pusztítást végezve. Pécsen és Baranyában messze a legrosszabb volt a helyzet, eleinte a halálozási arány 40%-os volt. Beszédes és elborzasztó, hogy rövidesen 80-90%-ra is emelkedett, köszönhetően a kór erősen fertőző jellegének. Ez nemcsak országos, európai csúcsot jelentett. Többen betegedtek meg Pécsen, mint Budapesten.
1891 késő őszén jelentkezett először a kór, Siklós környékén. A legenda szerint az addig szórványos betegséget egy fiatal lány elkapta, hamar ágynak esett. Pár napig élt még, aztán a kór elvitte. A halott testét három leánytestvére sorban megcsókolta, így gyászolva őt. A három lány összehívta a környező falvakban élő rokonokat a temetésre, de azok már hármas temetésen vehettek részt – mindhárom lányt elvitte a diftéria. Robbanásszerűen tört ki a vírus a vidéken.
1892 elején Siklóson két hónap alatt negyvenhét gyermek halt meg. 1892 tavaszára a krónikák szerint a Siklós környéki falvakból kihaltak az 5-6 év alatti gyerekek, kivétel nélkül, elcsendesedett a vidék. Görcsönyben a teljes lakosság harmada fertőzött lett.
Nyárra már Mohácson volt a kór, ami később influenza járvánnyal is párosult.
De egyszerűen képtelenek voltak felismerni a diftériás halott csókolgatásának veszélyét. Ezt a főleg Mohács környéki, sokác szokást még az sem volt képes megváltoztatni, hogy a halott családtagjai egyesével elkapták a kórt, és tízből kilenc esetben el is haláloztak.
Tovább bonyolította a helyzetet, hogy újra „divatba jött” a kuruzslás. Sokan orvos helyett helyi homeopátiás amatőrökhöz fordultak.
Néhol pontos adatokat sem tudni, hány áldozata volt a diftériának, maga az anyakönyvvezető plébános is megbetegedett, nem lehetett pontosan dokumentálni a haláleseteket.
Pécsen 1892 januárjában még csak szórványosan fordult elő diftériás megbetegedés. A Dél-Baranyában taroló járvány azonban aggasztó volt itt is. Végül a szigeti városrészben ütött be a krach, innen terjedt el a vírus. Pécs ezen részén még viszonylag jómódúak éltek kevés gyermekkel, így a súlyos helyzet a budai városrészben, a szegényebb pécsiek között állt elő. Az iskolák lettek a gócpontok, rengeteget bezártak, a tanulók nagy része ágynak esett. Összesen a budai városrészből 270 áldozatot szedett a diftéria, az összes többi városrész 182 főt tett ki. Ekkora volt a különbség.
A budai városrész mindig hányattatott sorsú volt: a legmocskosabb, legelhanyagoltabb, legzsúfoltabb része volt Pécsnek, a diftériát megelőzően 1890-ben durva tífusz járvány is tombolt itt, 1200-an betegedtek meg akkor.
Az 1892-es év félelmetes statisztikái: az év három hónapjában, januárban, júniusban és augusztusban is 100%-os volt a halálozási ráta. Januárban négy újszülöttből négy, júniusban hatból hat, augusztusban tizenháromból tizenhárom halt meg diftériás megbetegedésben.
Összességében a halálozási arány Baranyában 80%-os volt. Európában ez 50%-os.
És a szomorú összesített adatok: a tisztifőorvosi részletes jelentésben az 1892. évben Baranyában 1781, Pécsett 186 áldozata volt a kórnak.
A diftéria ellenszerét 1890-ben fedezték fel, itthon 1894-ben kezdték alkalmazni. A legnehezebb nem is a kór kezelése, hanem a felismerése volt. Mire a tünetek egyértelművé tették, hogy diftériás a beteg, már késő volt bármilyen kezelés.
Korábbi írásainkban már részletesen beszámoltunk a Pécsen taroló pestisről, illetve az 1872-73-ban pusztító súlyos baranyai kolerajárványról.