Pécs egykoron a lovassport hazai központja volt. Több mint száz évvel ezelőtt a mai Uránváros területén lóversenypálya működött, amely a város nevezetessége volt.
Még az igazi tüke pécsiek sem mind tudják, hogy egy időben nagyon pörgött a városban a lovassport. Ma már ugyan alig lelhető fel a pécsi lovardáról és a városi lóversenypályáról bármilyen információ és dokumentum, de az biztos, hogy egy időben – nagyon régen – Pécsen erős volt a magyar lovasnemzeti identitás.
Ez az időszak az 1870-es években volt, a pécsi lovassport ekkor, egészen pontosan 1872-ben kezdett el felvirágozni. Ekkor kezdték el tervezni és ekkor alapították a városi lovaglóiskolát, amelyhez lovaglásra alkalmas terület kellett, valamint egy korszerű lovardát is fel kellett húzni. Ez az intézmény még nyitott volt, ami azt jelentette, hogy rossz időben nem mindig tudtak gyakorolni a lovasok.
A szigeti városrész szélén épült lovarda és lovaglóközpont zárt épülete 1891-ben készült el. Bödő László „Sportlétesítmények Pécsett a 19. században” című, Pécsi Szemlében megjelent írásából kiderül, hogy a lovaglóiskola talaján oszlopokat és rudakat helyeztek el, amelyeket a tanoncoknak át kellett ugratniuk. Meg kellett tanulniuk továbbá a lovak irányítását, meg kellett ismerniük a lovak viselkedését is.
Az állandó gyakorlás mellett lóversenyeket is rendeztek a lovardában. Ezeken a megmérettetéseken leginkább baranyai és a közeli megyékből származó katonák és lótenyésztők vettek részt legjobb paripáikkal – írja Bödő. Kellett azonban egy jó lóversenypálya ahhoz, hogy a nagyon esetlegesen és rendszertelenül megrendezett versenyek folyamatosak és úgymond menetrendszerűek legyenek.
Bizony ám, Pécsnek volt saját lóversenypályája is! Ahogy Bödő László írja: „a vasút mellett épült fel a Tüzér utcától nyugatra lévő területen. Ezt az 1903. április 29-én alakult Pécsi Lóverseny Egylet hozta létre”. Ez a terület, ahol a pálya épült, pusztaság volt még ekkor. Annak az oka, hogy a pálya és a pécsi lóversenyek gyorsan feledésbe merültek, az lehet, hogy ezen a városrészen – azaz a mai Uránváros helyén – jelölték ki az első világháború után a pécsi repülőtér helyét is, és itt volt egy katonai gyakorlótér is.
Érdekesség, hogy a Pécsi Lóverseny Egylet elnöke az a Perczel Dezső volt, aki később az Országgyűlés elnöke is lett. Az egylet egyébként nem csupán a helyi lóversenyeket és az azokhoz kapcsolódó ügyeket intézte, hatóköre Tolna, Somogy és Zala vármegyékre is kiterjedt, a központ Pécsen működött.
A lóversenyeken részt vettek katonák, tenyésztők és tehetséges, tapasztalt versenyzők is, és persze lehetett fogadni is a befutókra. Sok százan meg is tették! A pálya annyira népszerű volt, hogy az 1907-ben megrendezett, fél éven át tartó (május 15. és október 15. között) Pécsi Országos Kiállításon is szerepet kapott. Magyarország addigi legnagyobb kiállítását egymillióan látták, a rendezvény fényét pedig a lovardában tartott díjlovaglással, lovasbemutatókkal és rendszeres lóversenyekkel is emelték.
