Manapság augusztus 20-a mindenkinek az államalapítás ünnepét jelenti, ami egyenlő a Szent István királyra való emlékezéssel. Ehhez a naphoz már hozzátartoznak a hagyományos ünnepi rendezvények, amelyek mellett gyakran családi programok, könnyűzenei koncertek is szerepelnek az események között. De nem mindig volt ez így.
Nem mindig így zajlott az augusztus 20-a, ahogy napjainkban: a 20. század első évtizedeiben szinte teljes egészében az államalapító szent királyra emlékeztek elődeink ünnepi misékkel, és szó sem volt könnyed időtöltésről.
Ma a hagyományos, magasztos programokon kívül (a fővárosi tisztavatás, az állami kitüntetések átadása) számos kötetlenebb szórakozásra is mód van.
Pécsen fájó emléknap volt
A Pécsi Napló 1922-es számában egy megemlékező írást olvashatunk Szent Istvánról. A pécsieknek különösen fontos volt 21-e is, hiszen 1921. augusztus 21-én érkezett a királyi honvédség csendőrcsapata Pécsre, felszabadítva a várost a szerb megszállás alól. A feldolgozhatatlan trianoni gyász és a Pécset elnyomó szerb diktatúra után érthető, hogy a szöveg is hasonló tónusban íródott:
[su_quote]Szent István napján felszabadulásunk napját köszöntjük. De még mindig sír az ének. Virágos kert vala híres Pannonia. És a nagy szent, az első magyar király leszól az égből: Rajta, népem! Voltatok valakik, lesztek is még valakik, csak hitetek és akarásotok ikertestvérek legyenek.[/su_quote]
A szerb megszállásra való emlékezés itt még hosszú évekig összemosódott az államalapítás ünnepével.
A két világháború között még inkább hangsúlyozva volt az 1918-tól 1921-ig tartó, szűk hároméves kommunista megszállás fájdalma és az az alól való felszabadulás. Pécsen leginkább emiatt szóltak a harangok, ezért tartották a hálaadó, ünnepi szentmiséket és vonultak utcára.
Körmenetek, hálaadó misék a nehéz időkben
A bevett gyakorlat szerint hosszú cikkek jelentek meg Szent István filozófiájáról, a levonható tanulságokról, intéseiről az utódok felé. A harmincas évek végén ezeknek azonban tényleg volt létjogosultságuk, lévén, a nemzetközi politikai színtér egyre forróbbá kezdett válni, a világ több pontján már heves harcok dúltak.
A fővárosi nagyszabású rendezvényekre összpontosult inkább a figyelem: a Szent Jobb-körmeneten és a Szent István-ünnepségeken rendszeresen részt vett pécsi küldöttség is, legtöbbször a város elöljárói, egyházi vezetők képviselték a baranyai megyeszékhelyet.
A városban a Szent Istvánra való emlékezés leginkább a hálaadó szentmisékben teljesedett ki, a polgároknak nem szerveztek még külön programokat.
1936-ban éppen véget ért a berlini olimpia, a Szent Istvánhoz intézett imák pedig ebben az évben a sportolókért is szóltak.
Amikor másról szólt az államalapítás
A második világháborút követően a kommunista rezsim már teljesen másképp értelmezte augusztus 20-át, mint azt korábban, illetve napjainkban tesszük. Szent István királyt lassan sikerült kiemelni a nemzeti ünnepből (akit a Horthy-rendszer „kalózlobogóként használt fel”, ahogy fogalmaztak), mindent, ami a keresztény hit meghonosításáról szólt, eltüntettek. Ugyanakkor elérkezett az „alkotmány” és az „új kenyér ünnepe”.
Mai szemmel egészen nevetséges, hogyan tálalták a magyaroknak augusztus 20-át. Idézet a Dunántúli Napló 1948. augusztus 20-i ünnepi vezércikkéből, ahol még felbukkan Szent István:
[su_quote]A szentistváni állam elbukott, mert széthúzás ütötte fel a fejét a társadalmon belül. A magyar népi demokrácia azonban olyan erős és szilárd államot épít, amely kiállja a történelem viharait, mert a munkásosztály, a vele szövetséges parasztság és az értelmiség magáénak tudja az országot, amelyben a föld a paraszté, a gyár a munkásé és a hatalom a dolgozó népé.[/su_quote]
Egy évre rá már alig esik szó Szent Istvánról. Részlet az 1949-es ünnepi írásból:
[su_quote]Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy felszabadulásunk óta kevés olyan ünnepünk volt, amelynek olyan gazdag tartalma lett volna, mint a mainak (…) az Új Kenyér Ünnepe elsősorban az alkotmány ünnepévé vált. Azé az alkotmányé, amelyet Rákosi elvtárs dolgozott ki, amely a dolgozó népet jelöli meg minden hatalom birtokosának…[/su_quote]
Ennek a felfogásnak a jegyében tették ünnepéllyé rendezvényekkel, látványos attrakciókkal a korábban magasztos megemlékezésekből álló augusztus 20-át.
Forrás: Dunántúli Napló Archívum, Pécsi Napló, Pécsi Lapok
Fotók forrása: Fortepan
