A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat a szerződéskötés előtt, illetve ezt követően is megvalósulhat, és kiterjedten értendő, „gyakorlat” minden olyan magatartás, tevékenység, mulasztás, reklám, marketingtevékenység vagy egyéb kereskedelmi kommunikáció, amely az áru értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban áll. (x)
A törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló európai uniós irányelv („UCP”) átültetése, így valamennyi tagállam tapasztalatait összesíti, illetve általános elvárásokat közvetít.
A törvény három „lépcsőben” tartalmaz tilalmat: 1. általában tilos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tanúsítása, 2. ezen belül tiltottak a megtévesztő és az agresszív kereskedelmi gyakorlatok, 3. közülük is külön mellékletben (ún. feketelistában) nevesít 31 olyan kereskedelmi gyakorlatot, amelyek esetében a jogsértés a körülmények minden további mérlegelése nélkül, pusztán a tényállás megvalósításánál fogva megáll.
Megtévesztés lehet fogyasztó téves tájékoztatása – akár valótlanul feltüntetve pl. egy árat, akár elhallgatva egy feltételt, agresszív pedig pl. a fogyasztók túl gyakori telefonos megkeresése. A feketelista pedig olyan esetekre vonatkozik, mint például gyógyhatás valótlan ígéretének tilalma vagy ingyenes szolgáltatás téves reklámozásának tiltása.
A GVH honlapján megtalálhatóak a döntések, illetve a tilalmak kapcsán további információt talál itt is.
Egyes területeken, például élelmiszerek, gyógyszerek, étrend-kiegészítők, pénzügyi szolgáltatások esetében külön jogszabályok is tartalmaznak speciális előírásokat, tilalmakat, ezeket is érdemes figyelembe venni.
Ki a fogyasztó?
Magánszemélyek, magáncélból vásárolva/fogyasztva, az Fttv. szerint „az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy”-ek. [A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, a versenytörvény az Fttv. életbe lépését megelőzően is különbséget tett a laikus és a szakértelemmel rendelkező fogyasztók között, akik közül laikus fogyasztó alatt a jelenlegi Fttv. szerinti fogyasztókat, vagyis a természetes személyeket értette, míg szakértelemmel rendelkező fogyasztónak az üzletfeleket tekintette. A 2014. július 1-jétől hatályos versenytörvény rendelkezései alapján ugyanakkor üzletfélnek kell tekinteni a megrendelőket, vevőket, igénybevevőket és felhasználókat is függetlenül attól, hogy laikusok vagy professzionálisak, természetes személyek-e vagy sem. Ahol kizárólag a korábbi értelemben vett üzletfelekre vagy fogyasztókra alkalmazandó a szabályozás, azt a versenytörvény kifejezett rendelkezés útján jelzi – például a 92. § (9) bekezdése esetében.]
Ki jár el?
A szabályok alkalmazása három hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal mellett a fogyasztóvédelmi hatóság (NFM/Fogyasztóvédelem) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hatáskörébe tartozik.
A versenyt érdemben nem érintő ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság és az MNB jár el, mégpedig az MNB az egyébként is általa felügyelt ügyekben (azaz a pénzügyi szervezetek vonatkozásában), a fogyasztóvédelmi hatóság pedig ezen ügyek kivételével fennmaradó valamennyi további esetben.
A Gazdasági Versenyhivatal jár el a versenyt érdemben érintő valamennyi ügyben, mivel a fogyasztói döntéshozatal torzítása – amennyiben széles körben valósul meg – alkalmas lehet arra, hogy a versenyfolyamatokat is torzítsa. A Gazdasági Versenyhivatal ugyanakkor azokban az ügyekben, amelyekben a jogsértést valamely termék címkéjén követik el (pl. megtévesztő tájékoztatás), akkor jár el, ha a jogsértés során más kommunikációs eszköz érintettsége is fennáll, amely esetében hatáskörrel rendelkezik. (Így pl. ha a jogsértés televíziós reklám esetén is megjelenik).
A verseny érdemi érintettsége akkor áll fenn, ha pl. a televízió reklám országosan látható volt, a sajtóhirdetés több mint három megyében jelent meg, szórólap nagy példányszámban, kiterjedten került terjesztésre – ugyanakkor lényegesek az adott piac sajátosságai is.
Mik az eljárási szabályok?
A Gazdasági Versenyhivatal, a fogyasztóvédelmi hatóság és az MNB által indítható vizsgálatoknak vannak közös szabályai, ezek közül a fontosabbak:
- fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat a megvalósítást követő 3 éven belül vizsgálható, ha a megvalósítás folyamatos, a 3 éves időtartam az abbahagyástól kezdődik;
- a vállalkozásnak kell igazolni a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat során tett tényállítások valódiságát, ha ezt elmulasztja, a hatóságok úgy tekintik a tényállítást, hogy az nem felel meg a valóságnak;
- ha a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlat még nem valósult meg, de annak alkalmazása alátámaszthatóan valószínűsíthető, a hatóságok előzetesen megtilthatják annak alkalmazását;
Az Fttv.-ben rögzített eltérésekkel, a Gazdasági Versenyhivatal a versenytörvényben foglalt eljárási szabályok, a fogyasztóvédelmi hatóság a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben foglalt szabályok, míg az MNB a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény előírásai szerint jár el.
Ki bizonyít?
Az állítást közzétevő vállalkozásnak kell tudnia bizonyítania az állítás valóságtartalmát.
Ki felel érte?
A jogsértésért az a vállalkozás felel, akinek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Kivételes esetben azonban pl. a reklámügynökség is felelhet.
Ingyenes fogyasztóvédelmi és versenyjogi tanácsadás Pécsen
A Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda (GVTI) csapata díjmentesen segít a pécsieknek fogyasztóvédelmi és versenyjogi problémáik megoldásában. A GVTI fogyasztóvédők célja az, hogy segítsék a tudatos döntéshozást, és a panaszok rendezését. Sikeresebb a panaszkezelés, ha a fogyasztók és vállalkozók tisztában vannak problémájuk jogszabályi hátterével. Ezeknek a jogoknak a megismerésében és panaszlevél megírásában segít teljesen díjmentesen, – a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából, vele együttműködésben dolgozó, – Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda.
Szakterületeik: megtévesztő reklámok, szavatosság és jótállás, üdülési jog, termékbemutatók, közüzemi szolgáltatások, internetes vásárlások, jelentős piaci erővel való visszaélés, utazási szerződések, légi utasok jogai, üzletfelek megtévesztése.
Elérhetőségek:
7621 Pécs, Apáca u. 15. I. em. 8.
Tel: +36 30 748 9147
E-mail: [email protected]
Nyitvatartás:
Hétfő: 12.00–16.00
Kedd: 9.00–13.00
Szerda: 12.00–16.00
Csütörtök: 9.00–13.00
Péntek: Zárva
(x)
