Évértékelő interjúra ültünk le Péterffy Attilával, Pécs polgármesterével. A beszélgetés végül jóval több lett, mint évértékelés, hiszen nemcsak 2020-ra, de egy kicsit 2019-re is visszatekintettünk, és némileg előreszaladtunk 2021-re, sőt, még tovább is. Olyan témákat is feszegettünk, mint a harmadik alpolgármester kinevezése, a városvezető koalíció stabilitása, és a Pécset sújtó kormányzati elvonások. Péterffy Attila arra is válaszolt: bünteti-e a várost a Fidesz-kormány.
– Az interjú célja a 2020-as év értékelése, de kezdésnek ugorjunk vissza 2019 utolsó negyedévébe, a választásokra és polgármesterségének első hónapjaira. Mik voltak a kampány során a legfontosabb céljai és azok változtak-e azóta?
– A szakértők segítségével megalkotott választási programunk még mindig aktuális, ezt szeretnénk továbbra is teljesíteni. A program végrehajtását próbálom úgy irányítani, hogy tudom, az élet új és új kihívásokat hoz. Egy megosztott, gazdátlan, sodródó és következmények nélküli várost örököltünk, célunk ezeknek a negatív folyamatoknak a megváltoztatása. Gazdátlanságon azt értem, hogy nem Pécsett dőltek el a fontosabb kérdések. Úgy gondolom, 2020-ban az új városvezetés ebben alapvető változást hozott. A fő célunk az maradt, hogy élhetőbbé tegyük a várost. Ehhez rengeteg kis lépés vezet, amiből sokat már megtettünk, és sokat fogunk is még. A közösségépítés is kiemelt céljaink között szerepelt, hiszen a helyi társadalom rendkívüli megosztottságot mutatott. Ezt a polarizáltságot próbáljuk értékek és ügyek mentén enyhíteni, ezzel összetartóbbá tenni a közösséget. Figyeltünk arra, hogy megragadjuk az akárcsak gesztusértékű lehetőségeket, amelyekkel a jelenlegi városvezetéssel nem szimpatizáló pécsieket is meg lehet szólítani. A következmények nélküliséget az önkormányzati szféra általános átvilágításának végrehajtásával magunk mögött tudjuk hagyni. Annyi biztos, hogy amit öt év alatt szerettünk volna elérni, arra a járvány miatt négy évünk maradt, de a céljaink változatlanok.
– Amikor 2019-ben, a választási győzelem után megtervezte a következő évet városvezetőként, nyilván nem számolt a több hullámban érkező koronavírus-járvánnyal. Nincs értelme minden részletbe belemenni – hiszen az élet minden területére óriási hatással volt és van a pandémia –, de nagy vonalakban azért vázolja fel, mely területeken és milyen mélységig kellett a 2020-as terveiket módosítani!
– A pandémia első hulláma kezdetén még bíztunk abban, hogy 2020-ban túl leszünk a nehezén. Ez a járvány mindenki számára soha nem látott helyzetet teremtett. Erre számítva már akkor elkezdtük felmérni a várható hatásokat, amikor az országot még el sem érte az első hullám. Mind a szociális, mind a gazdasági területen megpróbáltunk előre gondolkodni, egyfajta akciótervet felállítani. Minden egyes döntésünk a pécsiek egészségének, életének védelme érdekében született meg. Kiemelten figyeltünk a leginkább veszélyeztetett korosztályra, azaz az idősekre. Megszerveztük az idősek biztonságos élelmiszerellátását, ez volt a PAPI, ami kiválóan vizsgázott. Sokan már talán nem is emlékeznek rá, de volt egy időszak, amikor még nem volt ilyen mennyiségben elérhető a maszk, mint most. Mi az első hullám előtt gondoskodtunk arról, hogy mielőbb jusson maszk minden pécsi háztartásba, fertőtlenítőszereket szereztünk be az intézményeink, közösségi tereink számára, és felkészültünk a szociális intézményeinket érintő várható nagy nyomásra. A helyi gazdasági szereplőket is segíteni kellett: bérletidíj-kedvezmény formájában 320 millió forintot hagytunk a pécsi cégeknél. Ezen kívül háromféle támogatást biztosítottunk azoknak a pécsieknek, akiket a járvány okozta korlátozások a leginkább érintettek.
Mindezek ellenére 2020-ban elkezdtük a választási program vállalásainak végrehajtását, de a járvány gyorsan elvitte ezekről a fókuszt. Hiába álltunk neki ennek év elején, villámgyorsan át kellett állnunk járványüzemmódba, és heti szinten reagálni az új és még újabb kihívásokra.
– Milyen folyamatokat gátolt leginkább a járvány?
– 2020-at a koncepció- és stratégiaalkotás évének szántam, ez a szándék óhatatlanul háttérbe szorult a járvány két hulláma miatt. Viszont a járványnak, bármilyen meglepő, voltak pozitív hozadékai is. A város közössége a bajban összetartott, ami egy nagyon fontos tapasztalat. A szociális szféra civil, egyházi, és önkormányzati szereplői között például az őszi, második hullám idejére már kialakult egy nagyon komoly együttműködés, ennek koordinálásában már oroszlánrésze volt Nyőgéri Lajosnak. Ez annyira jól működik, hogy ezt a pandémia után is életben szeretnénk tartani.
A 2020-as költségvetésünket többször is át kellett dolgozni. Már eleve takarékos büdzsé volt, hiszen az előző önkormányzati időszakból örökölt, 8 és fél milliárdos adóssággal volt terhelt, és emellett fenn kellett tartani a városi közszolgáltatásokat, valamint a fejlesztésekre is kellett, hogy jusson forrás. Ebbe az eleve nem túl egyszerű pénzügyi helyzetbe „ütött be” a Covid. A nehézségek ellenére az állami adósság törlesztését megkezdtük, elutaltunk másfél milliárd forintot határidőre. Sikerként könyvelem el, hogy a kormányzattal való tárgyalás során elértük, hogy ütemezetten, ne egy összegben kelljen törlesztenie a városnak.
Még az első hullám idején létrehoztunk egy neves szakértőkből álló gazdasági válságkezelő tanácsot, amivel több célunk volt. Egyrészt, hogy kitaláljuk, hogyan maradjunk kapcsolatban a járványidőszakban a helyi gazdasági szereplőkkel, másrészt, hogy megvitassuk, mire készüljünk gazdaságilag, harmadrészt pedig tanácsokat vártunk a 2020-as költségvetés módosítását, és a 2021-es tervezését illetően. Az első hullám idején kezdtük el a helyi cégeket kérdőíveken keresztül megkérdezni arról, milyen kilátásaik vannak, mennyire kitettek a járvány okozta várható válságnak, milyen kockázatokat látnak és milyen fejlesztési elképzelésekkel rendelkeznek.
– Melyek voltak azok a területek, ahol előre lehetett lépni? Történtek fejlesztések, elindultak beruházások. Többször is hangsúlyozta, hogy ezek nagy része még az előző városvezetés által elindított projekt. Mi az, amit Önöknek, az új városvezetésnek sikerült ezekhez hozzátenni, mi volt az Önök „hozzáadott értéke” ezekhez a projektekhez?
– Fejlesztési projektek kapcsán az volt a cél, hogy a Covid miatt ne lassuljanak le a megkezdett fejlesztések. Ezeket úgy vettük át, hogy döntő többségük már pályára lett állítva, vagyis esetükben megtörtént a döntéselőkészítés, lezárultak a közbeszerzési eljárások, sok esetben már konkrét kivitelezési szerződések is létrejöttek. Kevés olyan projekt volt, ahol a beruházások célját, műszaki tartalmát befolyásolhattuk. Amit ezekhez hozzá tudtunk tenni, az a saját látásmódunk, munkakultúránk volt.
A Ferencesek utcája felújításánál például arra panaszkodtak a lakók és a kereskedők, hogy nem kapnak elég információt. Úgy gondolom, hogy ebben egyértelműen előreléptünk a projekt utolsó fázisa során. Hogy a sok pénzből, sok energiával létrehozott projektek sikeresen záruljanak, ahhoz elengedhetetlen az érintettek információval való ellátása. Kiemelten kezeltük azt is, hogy a különböző munkálatok a lehető legkevésbé zavarják a pécsieket, és határidőre, megfelelő minőségben elkészüljenek.
Fontos szemléletváltás érhető tetten a Misina-tető fejlesztését célzó projektben is. Az eddigitől eltérő módon bevonjuk a pécsieket a beruházás döntéselőkészítésébe: ötletbörzét indítottunk, amelynek eredményeként megvalósítható projekttervek készültek, hogy ezek közül végül melyik valósul meg, arról éppen nemrég indult szavazás. A lépés kimondottan népszerűnek bizonyult a pécsiek körében, a jövőben is követni szeretnénk ezt a gyakorlatot.
– Ezek az elvek, de lássuk a gyakorlatot: mondana néhány konkrét projektet?
– A még a Fidesz-éra alatt megígért akvapark továbbra is kulcsprojektünk, hiszen a pécsiek elsöprő többsége új fürdőt akar. Az előző városvezetés idején sok pénz ment el előkészítő munkálatokra, de nekünk szinte teljesen újra kellett kezdenünk a munkát. Így viszont be tudjuk mutatni, hogy a jelenlegi városvezetés hogyan áll neki egy igazán nagy projektnek, és hogyan lesz ebből végeredmény. Jó hír, hogy 2021 első felében be tudunk mutatni egy olyan előzetes megvalósíthatósági tanulmányt, amely profi szakemberek bevonásával vizsgálja a lehetőségeket. Ez azért nagyon fontos, mert egy olyan fürdő létrehozása a célunk, amelynek működtetése nem igényel majd minden évben önkormányzati támogatást, hanem képes megállni a saját lábán.
A másik stratégiai fejlesztési cél a pogányi reptér fejlesztése. Ennek kapcsán az év első felében szintén eljutunk oda, hogy le tudunk tenni az asztalra egy, a kormánnyal közös fejlesztési koncepciót.
„Beragadt” fejlesztés volt az új vásárcsarnok építése, amit a jelentős csúszás ellenére sikerült elindítani. A bérlőkkel és költözésükkel kapcsolatban felszínre kerültek azok a fontos kérdések, amiket a múltban nem tisztáztak az elődeink. Ígéretek elhangzottak itt-ott, de írásban nagyon kevésnek van nyoma. Holott a forrás nagy része már itt volt, nem kezdte el az előző városvezetés az építést. Átvettük a projektet, igyekeztünk biztosítani a finanszírozásához még hiányzó pénzösszeget, és a kivitelezés elindult. Ennek kapcsán aztán előkerült számos kérdés a kereskedők és árusok részéről, ezekről elkezdtük velük az egyeztetés. Az eredmény: a jelentős csúszás ellenére sem kell 2021-ben kiköltözniük a régi, pályázati pénzből felújítani tervezett vásárcsarnokból.
Nagyon fontosnak tartom, hogy sikerült megnyitni a Király utcai Hattyú házban az IT Hubot, és büszke vagyok az első hullám után elindított Pécs Nyitva! kampányra is, aminek nagyon jó visszhangja volt, egyfajta keretet adott az újranyitásnak.
De hogy a közeljövőről is beszéljek, néhány héten belül újabb nemzetközi cég betelepülését fogjuk tudni bejelenteni, pár nap múlva pedig beszámolunk egy szimbolikus pécsi épület felújításának megkezdéséről, aminek rendbetétele hosszú évek óta húzódik, és aminek révén egy újabb szégyenfolt tűnhet el a belvárosból.
– A járvány, és annak gazdasági következményei számtalan módon csökkentette az önkormányzatok mozgásterét. Van már pontos kalkuláció, hogy mennyi bevételtől esett el Pécs a kormányzati elvonások, a gazdaság visszaesése és egyéb hatások miatt 2020-ban?
– Már az első hullám idején prognosztizáltunk a pécsi cégek megkérdezésével egy kétmilliárdos helyi adóbevétel-kiesést, a becslés pontosnak bizonyult. A tervezett összes bevétel 73,7 milliárd forint volt, míg ebből a működésre szánt hányad 34 milliárd. A járvány összesen 5 milliárd forint mínuszt okozott a büdzsében, ez az összeg a járvány okozta költségekből és a kormányzati elvonásokból áll össze. A 34 milliárdos működési költségből tehát 5 milliárd magával a járvánnyal áll összefüggésben. Konkrét védekezési költség 300 millió volt, ezt számon tartjuk és várjuk a kompenzációt a kormánytól. A turizmus visszaesése és a gazdaság gyengélkedése miatt nagyjából 1,8 milliárd forintnyi iparűzési és idegenforgalmi adóbevétel nem teljesült. Az önkormányzat kulturális intézményei több mint 1 milliárd forint bevételkiesést szenvedtek el, a Tüke Busz árbevétel-kiesése 700 millió forint – ez utóbbit az önkormányzatnak kell valahogy pótolnia. Üzleteink bérlőinek 2020-ban összesen 320 millió forint díjmérséklést adtunk. A parkolás ingyenessé tétele 340 millió forintot vitt el, a gépjárműadó elvonása 480 millió forint mínuszt jelentett, csak az idegenforgalmi adóbevétel a korábbi 30 százalékára esett vissza, ami évente 70 millió forintot jelent.
– Fideszes politikusok azt hangsúlyozzák, mennyi támogatás érkezett Pécsre 2020-ban, általában a ZSÖK nagy késéssel megérkezett állami támogatását és az egyetemi beruházásokhoz megítélt plusz forrásokat szokták emlegetni. Ön is úgy látja, hogy nem bünteti Pécset a kormány?
– A kormány és a települések viszonyát tekintve jelenleg három kategóriát látok. Az első kategóriában a Fidesz-vezette települések vannak, ezeket a kormányzat részéről megkülönböztetett figyelem övezi, látványosan segítik őket. Vannak aztán olyan, ellenzéki vezetésű települések, amelyeket érezhetően büntet, vagy mondjuk úgy, hogy nyomás alatt tart a kormány, ide tartozik például Budaörs vagy Hódmezővásárhely. Nekik, ahol lehet, betartanak. Pécs a harmadik kategóriába tartozik. Ezeket a településeket ugyan nem kezelik kiemelten, nem azt keresik, hogy hogyan tudnák segíteni a működésüket, de egyértelmű büntető szándékkal sem szembesültem eddig. Az általános kormányzati elvonások természetesen Pécset ugyanúgy sújtják, mint a többi települést, de eddig nem éreztem azt, hogy utaznának ránk. Bízom benne, hogy ez nem véletlen, hanem a jelenlegi városvezetés párbeszéd alapú, kompromisszumkereső kommunikációjának, Pécs érdekeit szem előtt tartó tárgyalási stratégiájának következménye. Büntetve tehát nem érezzük magunkat, de az általános pofonok jönnek, és az sem kevés. Reagálnék a kérdés első felére is: a Fidesz a városnak megítélt támogatásként szokta emlegetni az új stadionra megígért állami forrást, holott az egyelőre álom, ami egyszer talán majd érkezik. Az egyetemi beruházásokra megítélt plusz támogatást is ide sorolják, ami tényleg Pécsett hasznosul, üdvözöljük is, de nem a pécsi önkormányzat működését segíti. Amikor Hoppál Péterék a pécsi önkormányzat működését kérik rajtam számon, és a kormány által nyújtott támogatásokat emlegetik, akkor ne keverjék össze az önkormányzatot az egyetemmel, és ne keverjék ide a Fidesznek fontos stadiont sem.
Kulturális területen voltak kemény tárgyalásaink, de amikor azt láttuk, hogy a ZSÖK-öt el akarják vinni, akkor sem kormányzati szándékot éreztem, inkább a kulturális területért felelős minisztériumon belüli szándékokat. A ZSÖK átvételéhez a színház támogatásáról folyó tárgyalásokon elég sokáig ragaszkodtak. Ilyen szempontból sem volt sétagalopp az elmúlt év, kőkemény csaták árán tudtunk eljutni a kompromisszumig, ahol kellett.
– Idén még keményebb megszorítások várhatók, a kormány elengedi a kis- és középvállalkozások által fizetendő helyi iparűzési adó (hipa) felét, ami eddig a települések kasszájába folyt be. Ön számos ellenzéki városvezetővel együtt tiltakozott a „városok kifosztása” ellen. Mennyi bevételtől eshet el Pécs a kormányzati intézkedések következtében idén és ennek milyen következményei lehetnek? Hogyan tudja Pécs túlélni 2021-et?
– A 12.400 pécsi cégből 12.000, a vállalkozások csaknem 97 százaléka számára nyújt ez az intézkedés egy adócsökkentési lehetőséget. Ez összesen 2,054 milliárd forint bevételkiesést jelent a pécsi önkormányzatnak. Pécs e nélkül a döntés nélkül is elszenvedett volna egy, a tavalyi év gazdasági visszaesése miatti iparűzésiadó-csökkenést, mivel az adónem mértéke a vállalkozások bevételétől függ. Ez a kiesés további 2 milliárd forint, feltéve, hogy a cégek idei bevétele a tavalyi szinten marad és nem csökken tovább. Tehát 2019-hez képest már most több mint 4 milliárd forint iparűzési adókiesésre számítunk 2021-ben. A többi elvonással és kieséssel együtt összesen 5,5 milliárd forint mínusszal kell kalkulálnunk ebben az évben. Ne felejtsük el azt sem, hogy ebben az évben is törlesztenünk kell az államnak az előző városvezetés által hátrahagyott 8,5 hitelből 2021-re eső 1,5 milliárd forintot. Bízom abban, hogy az állami kompenzációval kapcsolatos kormányzati tárgyalások valódi eredményt fognak hozni. Ahogy abban is, hogy a tavalyi járványügyi védekezési költségeinket is megtérítik. Közel 7,2 milliárd eurónyi helyreállítási támogatási alapot biztosít az Európai Unió Magyarországnak 2021 és 2026 között. Ezt az EU akkor folyósítja, ha a kormány igazolja, hogy a támogatások felhasználásának tervezésekor egyeztetett az önkormányzatokkal, és az egyes településeknek szánt összeget valóban tovább is utalja feléjük. Ez a pénz a Covid okozta gazdasági válság enyhítését, a talpra állást célozza. Pécs is szeretne talpra állni, úgyhogy számítunk erre a forrásra, hiszen a város ebből a járvány okozta slamasztikából segítség nélkül nehezen tud kijönni.
Fontosnak tartom leszögezni, hogy a nehéz gazdálkodási helyzetünk ellenére nem készülünk és nem is készültünk olyan lépésre, ami a lakosságot sújtaná. A választási kampányunk egyik fő ígérete volt, hogy nem fogunk adót emelni, sőt, amikor arra lehetőséget látunk, inkább csökkenteni fogunk. A 2020-ban elkezdett takarékos gazdálkodást folytatjuk tovább. Az uniós és egyéb külső forrásokból megvalósuló fejlesztési projektjeink folytatódnak, de a saját forrásból tervezett beruházásokat várhatóan erőteljesen visszafogjuk. Remélem, nem várhatók további, az önkormányzatokat sújtó döntések.
– Minapi sajtótájékoztatójukon a pécsi Fidesz és az ÖPE politikusai arról beszéltek, hogy még nincs kész Pécs városfejlesztési stratégiája, és ha ez így marad, komoly hátrányok érhetik a várost a 2021-27-es uniós fejlesztési ciklusban. Mikorra várható a stratégia elkészülése?
– 2019 októberben elkezdtük a kulcsprojektjeink előkészítését, ezek részletes kidolgozása folyamatban van. A teljesen kidolgozott stratégiát, projektlistát áprilisig kell leadni, februárig csupán egy részletes terveket még nem tartalmazó technikai dokumentumot kell benyújtani. Nem vagyunk elkésve semmivel. Megnyugtatok mindenkit, hogy a kért adatszolgáltatást teljesíteni tudjuk, nincsenek veszélyben a fejlesztések. A februári teljesítéshez meg kell kapnunk a szaktárca iránymutatását, de erre még várunk. Részletekbe most nem mennék bele, de mindenképpen szakítunk az előző városvezetés felfogásával, és nem a gombhoz varrjuk a kabátot. Azaz nem a kiírt pályázatok után futunk és próbálunk működésképtelen, érdektelen projekteket kitalálni, csak hogy hozzájussunk a támogatáshoz. Valós, fenntartható fejlesztésekben gondolkodunk, amelyekbe tényleg érdemes belevágni. A cél változatlan: minden fejlesztési forrást arra használunk fel, hogy Pécs még élhetőbb város legyen. Mindezt úgy, hogy közben folyamatosan egyeztetünk a pécsiekkel, bevonjuk őket. A településfejlesztési stratégia kidolgozóját beszerzési eljárás keretében választjuk ki, amit ebben a hónapban megindítunk. Összegezve: tarthatnánk előrébb ezen a téren, de semmivel sem késtünk el, áprilisig elkészül a stratégia, rövidesen a város lakossága is megismerheti, milyen kulcsprojektekben gondolkodunk. Úgy igyekszünk ezeket összeállítani, hogy az agglomerációs, megyei, sőt regionális tervekbe is illeszkedjen.
– Hogy állnak az átvilágítások és azok a hatósági eljárások, amelyek az átvilágítások nyomán indultak? Várható további „ügyek” nyilvánossá tétele?
– Az átvilágítások lényegi része az önkormányzati cégek esetében 2020-ban megvalósult, a PSN-é még folyik, ahogy az intézményeké is. Célunk az volt, hogy szakítsunk a korábbi gyakorlattal, és hogy Pécs megszűnjön következmények nélküli város lenni. A pandémia lassította a folyamatot, de az nem állt meg, még jónéhány ügyet fogunk nyilvánosságra hozni. Vannak olyan eljárások is, amelyek folynak, de nem a nyilvánosság előtt, mert felderítésükben ez határozottan nem segítene, ezekről értelemszerűen majd később beszélünk. Az átvilágítások számos olyan „találattal” is jártak, amelyek nem voltak elegendőek mondjuk egy feljelentéshez, de ahhoz igen, hogy az új cégvezetés azok alapján átalakítsa a működést, változtasson gyakorlatokon. Feljelentés nyolc alkalommal, összesen 15 ügyben történt.
A Pécsi Vagyonhasznosítónál feljelentést tett a cég jelenlegi vezetője a volt központi menza, az Aranyhajó fogadó, egy csaknem 140 millió forintos ügyvédi letét, egy kommunikációs és egy informatikai szerződéscsomag ügyében. A PSN Zrt.-nél adatlopás és eltűnt adathordozók miatt született feljelentés. Szintén feljelentés született a város valószínűleg legfrekventáltabb helyén fekvő, mégis ingyen bérbe adott kávézója ügyében. A Zsolnay Örökségkezelőnél feljelentést tettünk egy médiaszerződés kapcsán, a POSZT szervezésére szerződött cég gazdálkodása miatt, és négy ügyben informatikai szerződések okán, valamint további két indokolatlannak tűnő kontraktus ügyében. Esetről esetre mérlegelünk, és csak olyan ügyekben kezdeményezünk jogi eljárást, amelyek elég megalapozottak ahhoz, hogy a végén eredményük legyen.
– Komolynak tűnő ellentétek és feszültségek alakultak ki a városvezető koalícióban az elmúlt hónapokban, amelyek Nyőgéri Lajos alpolgármesterré való kinevezése után még egyértelműbbé váltak. A Szabad Pécs cikke szerint belső harcok és személyes konfliktusok előzték meg a kinevezést. A Momentum a döntés visszavonását kérte Öntől, a Mindenki Pécsért Egyesület pedig azt, hogy bocsássa szavazásra a kérdést a veszélyhelyzet megszűnését követő első közgyűlésen. Nyilvánvaló, hogy itt valakinek engednie kell. Ki lesz az? Lehet ennek a konfliktusnak megoldása? Van kiút ebből a helyzetből? Mi vár a koalícióra 2021-ben?
– Senkinek nem kell engednie, mert meglátásom szerint a helyzet maga fog konszolidálódni. Sokkal több időt kell a szövetségünk tagjainak együtt eltöltenie ahhoz, hogy a mára kialakult eltérő vélekedéseket – hangsúlyozom, rengeteg vélekedés van ebben a konfliktusban – és az esetleges valódi nézetkülönbségeket feloldjuk. Éppen emiatt kezdeményeztem, hogy januártól már heti szinten tárgyaljuk meg a koalíción belül az ügyeket, hogy az információáramlás gyorsabb legyen. Úgy látom, hogy ez jól működik.
A városvezető koalíció minden szempontból nagyon színes és heterogén: eltérő ideológiák, más-más végzettségű és szakmájú emberek, különböző generációk vannak jelen benne. Ennek ellenére arra vállalkoztunk, hogy együtt fogjuk ezt a várost vezetni, és bebizonyítani, hogy ez igenis lehetséges. Minden pártnak, politikai erőnek megvan a maga vesszőparipája. Ehhez szenzitív politikai kérdésekben mindegyik ragaszkodik. Ilyen esetekben én mindig ragaszkodtam ahhoz, hogy keressük meg azt a közös álláspontot, ami mindegyik frakció számára elfogadható, és azt képviseljük együtt a közgyűlésben. Ha pedig azon kívül egy-egy párt fontosnak tartja, hogy a sajtóval megossza a különvéleményét, akkor tegye meg. Ettől rugalmas a rendszerünk. Viszont nekem is van vesszőparipám: mivel a versenyszférából jövök, a szakmailag felkészült vezetőtársakban hiszek, akikkel kölcsönösen megbízunk egymásban. A lassan harmincéves pályámon ez az elv vezérelt, ebben maximálisan hiszek, és ehhez ragaszkodom.
Ez a kétségkívül feszültté vált helyzet alkalmas volt arra, hogy rajta keresztül megértsem, hogyan alakulnak ki ilyen konfliktusok. Arra jutottam, hogy ez a konfliktus jórészt alulinformáltságból fakadt. Ha ugyanis egy képviselő nem kap elég információt – mert nem vettem a fáradtságot, hogy tájékoztassam –, akkor elkezd kitalálni dolgokat. Bár decemberben valóban nagy volt a feszültség a harmadik alpolgármester kinevezése és a kinevezett személye miatt, úgy gondolom, hogy ez a csapat 2021-ben is stabilan, erősen, összetartóan és jól fogja ezt a várost vezetni. Erősen optimista vagyok a koalíció jövőjét illetően. Még egyszer: nem kell senkinek engednie, be fog ez a rendszer állni.
